Annak ellenére, hogy tegnap egyikünk se akarta kitenni a lábát, az este egész jól sikerült. Imádom ezt a várost, tényleg, de minden olyan rohadt messze van. Vagy mi lakunk mindentől távol, az is lehet. 

M ügyeletes a héten, tehát szombat-vasárnap is korán kel, és bemegy dolgozni, csak délig marad, de akkor is; a szél is elég viharosan fújt, délután még esett, én meg újra sokáig alszok, mert éjszaka olvasok, meg sorozatot nézek, jól eltolódtam megint, pedig másfél hete még biztos voltam benne, hogy most megtartom ezt a jó szokásomat: koránkelés, sok napi feladat elvégzése, este ágyba zuhanás. Tudom, nem tesz jót nekem, befordulok, nincs kedvem semmit se csinálni, és mégis. 

De a lényeg: randink volt egy baráti házaspárral (ez de nagyon felnőttül hangzik már), vacsi és biliárd. Hamburgert ettem, bevallom szégyenkezve, reméltem, hátha lesz valami hússal és zöldségekkel, de nem, így megtettem. Mióta megettem tesóm muffinját (tarkabarka, eszméletlen finom), megint megbolondultam kissé, és nem tudok magamnak parancsolni. Még nem a világ vége, és nem tömöm magam tele mindenféle rosszal, de akkor sem tetszik ez nekem. :(

Eddigi életemben egyszer próbáltam meg biliárdozni, 7-8 évvel ezelőtt talán, de tegnap este kiderült, hogy tudok. :D  Ez így persze nem fedi a teljes valóságot, leginkább véletlen találataim voltak, de akkor is jól szórakoztam, és nem voltam totál béna. :D Léghokizni viszont tudok, ezt bátran kijelenthetem, életemben nem láttam még ilyet, de nagyon jól ment. :D

1 órára haza is értünk, volt ebben gyaloglás, busz, gyorsvasút, megint gyaloglás. Lemostam a sminket, vártam, hogy M elaludjon, mert 6-kor kelt reggel, ügyelet ugye, nagy nehezen sikerült is neki, már-már felkeltem, amikor csörög a szolgálati telefon, szegény már vagy 10 egész perce aludt. Majd elaludtam én is, de mindenképp meg akartam várni őt. Mikulás, bizony.  :D Előszedtem a csomagot, meg a Mikiket, és beletettem a cipőjébe, hogy reggel azt lássa meg miután kitámolyog a vécéről először. 

4 órakor újrahívták, ilyen ez. Reggel mikor elbúcsúzott, meghatódva köszönte meg. Később felkeltem, és én is megtaláltam a magam meglepijét. Szeretem mikor ilyen cukik vagyunk, én meg ennyire szerelmes. :)