Már az előző évadban (félévben?) is megfogadtam, hogy nem foglal több helyet a laptopomon a Showder Klub, de még most is letöltöm, én hülye, pedig ami a leglényegesebb lenne, na az nincs.. Nem vicces. 

Némelyik emberhez képest két rövid után, németül(!!) még én is viccesebb vagyok.. 

Eltelik úgy 42 perc, hogy még csak el se mosolyodok..

Nem gondoltam volna anno 2008-ban mikor elindult, hogy ez valaha is bekövetkezik.. :(


Update:

Hangosan röhögök Benk Dénesen!!! :D

Új szabály: 

Nincs sorozatdarálás, a most adott, angolul, magyar felirattal nézős sorozatokból egyszerre csak 5 részt nézhetek meg, utána váltani kell, és amíg  nem végeztem mindegyikkel, nem kezdhetem el a következő ötöt. 

Rengeteg ilyen van: 2 Broke Girls, Two and a half men, The Big Bang Theory, New Girl, Criminal Minds, Hawaii Five-0, The vampire diaries, és a többi, és a többi..

Tényleg nagyon sok. 

+ Amik nem szeptember-októberben kezdenek..

+Amit magyarul nézek

+Amik nem 22-24 részesek /évad

Van egy listám, per pillanat nem találom, de ha meglesz összeszámolom.. függés ez már igen régóta. Nekem nincs kedvenc sorozatom, nekem 40 van.

Erősen vissza kell fognom magam, h ne kezdjek újakat gyűjteni.. nagyon erősen..

A szabály betartását igencsak megnehezíti, amikor megunok egyet, de nem akarom abbahagyni, mint most a Criminal minds..olyan unalmas lett, egyáltalán nem köt le. Régen szétparáztam rajta az agyamat, lerágtam a körmömet, nem mertem kimenni vécére.. immunis lettem a borzalmakra?

Bár mindig szívesen nézem Derek Morgant, ahogy fut, vagy ahogy lélegzik.. :D

Update:

61 sorozat van a listán... ezen most én is meglepődtem.. :O

A "bácsi" jött és ment, kb. 2-3 perc volt az egész, nem beszélt sokat, így félreérteni sem tudtam; a kölykök követték lelkesen, különösen a Nincsi-lány, de ő egyébként is rá van kattanva a férfiakra.. valamiért.. :)

Megint feleslegesen rinyáltam..

Ninára visszatérve, ez az ő nagy vonzódása a pasikhoz ott kezdődhetett, mikor egyfolytában Tesómon, pontosabban az ő hatalmas hajkoronáján (gyönyörű, félderékig érő, világosbarna, hullámos) lógott, még féltenyérnyi kisbaba korában és a szakállát baltázta :)

Olyan gyorsan megnőnek a gyerekek.. már nem férnek be a szekrény alá.

A mai feladat-elosztás úgy néz ki, hogy ő munka után focimeccsre megy, én meg várom a pasit, aki kicseréli a költségmegosztókat a fűtőtesteken. Tavaly is nekem jutott ez a megtisztelő feladat, és akkor is rosszul értettem valamit, ami miatt persze még másnap is idiótának éreztem magam. Milyen meglepő, de nem szeretek idegen német emberekkel egyedül találkozni, mondhatnak bármit, amit én nem értek, és akkor .. lásd fent.

Hétfőn meg az erkélyre kell beengednem valakiket, de erről bővebben fogalmam sincs .. remek. Ő meg tök örül, h nem kell szabit kivennie, én meg tökre nem, mert így újabb esély van rá, h valaki hülyének nézzen a szar németem miatt. Vagy inkább én magamat. A csomagkihordó török srác, - aki beszélt ugyan, de egyetlen egy szava sem emlékeztetett semmilyen német szóra-, biztos nem gondol ilyeneket. 

Balfék vagyok, ja, megint.. 

Ez a Társas játék tényleg baromi jó.. bár az Iván nevű karakter szinte minden mondata utána elhagyja a számat egy "a-te-kurva-anyádat" felkiáltás!

Mindenki lelkesen várja a karácsonyt, de nekem per pillanat csak újabb problémát jelent. Nem tudom, h hozzam fel anyunak, lehet nem leszek otthon .. Nem mintha lenne bármilyen hagyományunk, nincs semmi extra, csak eszünk, ajándék, kész. Vagyis ajándék és kaja... Bár otthon ez egyébként is jellemző, h legyél otthon. Nincs oka, csak ne legyél máshol, mert miért lennél 'nem otthon' különben is.. De egyszerűen nem bírom kinyögni, h én lehet átmennék Ausztriába, nem, nem karácsonyra, ok karácsonyra, de ebben az egészben nem a karácsony a lényeg, mert azt nagyjából lesz..om. 

Ha nem megyek át karácsony előtt, akkor hozzájuk nagy valószínűséggel egyáltalán nem jutok el, mert vizsga január első hetében lesz, remélhetőleg, ezután várni kell a papírra, és addigra a másik felem szabija is elfogy, nem tudok vele elutazni, először a szüleihez, utána meg hozzá, haza. Mehetek megint vonattal, a szokásos kálvária, de előtte még valahogy meg kellene oldani ezt a hogyan mondjam meg anyukámnak dolgot.. 

Már megint ez a szokásos "mit fog szólni valaki" probléma.. 

Ja, balfék vagyok.

Egy hét múlva már megint a vonaton ülök, és még a felén sem leszek túl a 14,5+2+1 órás útnak. 

6-kor kelek majd, ami az induláskori háromnegyed egyhez képest teljesen rendben van.. és ha "szerencsém" lesz, hajnali 2-kor már ágyba is kerülök..

.. és elszakadunk újra, és megint minden olyan lesz, és ha egyszer visszajutok, egy-másfél hét mire talán jó lesz.. talán.. utálom ezt.. így úgy tűnik még értelme sincs, mert mintha mindig csak veszítenék..

Tegnap vettünk nekem korcsolyát, és ha karácsony után ő is elhozza otthonról az övét, megyünk szépen együtt korcsolyázni. Ő természetesen tud, mert osztrák, és nekik a téli sportok minden formája megy, és alap, hogy tudnak korcsolyázni, síelni, snowboardozni és a többi havas cucc.. 

De ! Itt vagyok én, aki soha semmit nem próbált ki, nem csak ezekből, hanem úgy egyáltalán semmit. Januárban korcsolyázni fogok. Valahogy úgy képzelem, hogy percenként tizenkétszer esek majd el, vagy újszülött zsiráfborjú pózban nyomom végig. Vicces lesz.. :) 

Vendégek jönnek 9-re. Fondue lesz a vacsi. Piros a körmöm.

Én nagyon igyekszem, h megint jó legyen, egyelőre félsikerrel...

Még szeptember elején meghalt az első emeleten a bácsi (mindegyik emeleten van egy idős bácsi egyedül.. illetve volt, és ugyanazon az oldalon..), ami különösen érdekes, hogy 85 évesen ez autóbalesetben sikerült neki, ráadásul ő vezetett.. de a lényeg, hogy kb. 3 hete felújítják a lakását (ebből eddig nekem csak 1 jutott), de 8-16 között fúrnak, csiszolnak, meg még mit tudom én mit, de hangos, mindig erre ébredek, a babák, meg a durvább fúrás hangoktól rohannak a nappaliba a kanapék alá, szegénykéim..

Tegnap láttam is a lépcsőházban a Bauarbeitert, fiatalabb, szőke(meglepődtünk?), és nagyon poros volt.. meg cuki is egyébként de nagyon megilletődve pislogott rám, nyomtam is egy gyors 'hallo't mosollyal... :)

Aggódom 2.

Egyre több hibát találok benne, ami nem tetszik, kritizálom, és nem érzem AZT. Attól tartok, bajban vagyunk, úgy, együtt. :(

Az sem segített túl sokat, hogy mikor megérkeztem az egész lakás olyan koszos volt, amilyennek még soha nem láttam. Már ennyire lényegtelen, ha jövök, már takarítani sem kell? Fogalmam sincs mit csinált felkészülés címszó alatt, de a konyha tele volt macskaalommal, mert a tálcában olyan magasan állt a bebetonozódott cucc, h a kölykök már egyből kábé a földre kapartak, amikor el akartak tüntetni valamit.. persze a tetejére mindig kaptak frisset, de akkor is, tele volt az egész!!!

45 percig takarítottam, csak az almot... no comment...

A fürdőkád és az egész fürdőszoba úgy, ahogy mindenestől megközelítette az undorítót.. Még mindig baromi dühös leszek, ha eszembe jut.. ez nem tartott túl sok ideig, és ez ebben a különösen dühítő, hogy a "Nem volt időm!" kifogás erre nem illik, mert vacak negyed óra alatt ki lehet súrolni egy kádat meg egy mosdókagylót, és oh, mein Gott a vécét is.. 

Úgy éreztem nem gondoskodott úgy a gyerekekről, ahogy én tettem volna.. 

Míg el nem felejtem a porszívózás se öt perc volt.. és halomban állt a cucc a szőnyegeken is.. kb lenszirom képeit tudnám itt példakánt hozni.. 

és még egyszer említse meg h "megkérdezem anyámat!", nem vagy felnőtt? döntsél már egyedül, könyörgöm, és öltözz fel rendesen!!! 

A szemét is nagy kedvencem, ok h tele van a padlás kartondobozokkal, és azt hordja le a papírszemétnek, de mi a f*ért kell az ajtóban tartani, valaki belép, és jéé szemét.. legalább a bio nem ott van.. fújjj

Ezeket tartogatom magamban.. illetve próbálom kedvesen, és semmiképp sem sértőn előadni.. De most mi van ha ezeket azért veszem észre, és azért kritizálom magamban keményen, neki még óvatosabban, de lényegesen többször, mint korábban, mert már megváltozott valami, és már nem lesz olyan jó mint volt, hanem egyszerűen elmúlt, és lassacskán vége lesz. Lejárt a szavatossági időnk, és ennél már csak lejjebb visz az út, ez csak a kezdet..

Nem akarom ezt érezni, azt akarom vissza, mikor ezeken még nem akadtam ki, vagy nem történtek meg, és szinte semmi nem idegesített fel vele kapcsolatban.. 

AZT akarom érezni, újra..

Kislánykánk kedd délután felöklendezett egy fehér féregszerű valamit, ami mozgott.. :((( Eddig is elég vékonyka volt, de a fiúhoz képest mindig is sokkal kisebb és törékenyebb, egyszóval nőies kis testtel rendelkezett, ezért eszembe sem jutott, hogy lehet benne ilyesmi. Egyáltalán mitől jönnek ezek beléjük? Csak lakásban voltak, soha ki sem tették a lábukat, hogy kaphatta meg?

Azonkívül, h ez undorító, gyorsan ki is akadtam, mert  nem bírok elviselni még egy a karjaimban haldokló macskát. Úgy gondoltuk, féregirtó kell neki, illetve akkor már mindkettejüknek. 

Van itt nem messze egy állatorvos, állatkereskedés, meg mindenféle, állatpatikával meg minden, ráadásul éjfélig nyitva is vannak. Természetesen ez nem így működik, ha nem volt még náluk az állat, akkor nem is vehetsz ott neki gyógyszert. Értem én a logikát, csak baromira nem tetszik.

Elmentünk egy gyógyszertárba, ott k. drágán vettünk nekik tablettát, és valamit amit úgy kell beadni, mintha bolhairtó lenne,, tehát a nyakukra kell csepegtetni. 

A tabletta 2 napja várja h összekeverve a kajájukkal megegyék.. undorodva köpte ki mind a kettő. Pedig nagyon sokáig semmi mást nem adtunk nekik, hátha megeszik, de nem. Ennyire nem lehet rossz?!  Vagy túl okosak, vagy túl elkényeztetettek. A folyadékot rájuk permeteztük, de nagyon nem vagyunk meggyőződve róla, hogy majd használ..

Ma észrevettem, hogy Nina orra egészen fehér.. A halott cicánk orra is az volt.. :(

De játszik, eszik, iszik, az ínye, a nyelve és a szája viszont továbbra is rózsaszínes, ja és  nózija nedves is.. De akkor is olyan vékony az arca, és mintha nem lenne annyi élet a szemében.. szerintem mégis orvoshoz kéne vinni őket, annál is inkább, mivel még nem kapták meg a védőoltásaikat, és Maxnak hamarosan befigyel egy kasztrálás is, mert e hónap végén félévesek lesznek..

Aggódom...    

A pénteki utazás fárasztó és megterhelő volt, mint mindig. Az órás autózás után jött az első (személy) vonatozás a Keletibe. Mióta nem emelhetetlenül nehéz csomagjaim vannak, a két vonat mindig közel áll egymáshoz, így a korábbi koffervonszolás mára kis megerőltetéssé alakult. 

A jegyem termes kocsiba szólt, és 14,5 órára nem az ablak mellé, ettől kivert a víz, mikor megláttam, mert aludni az ablakra tapasztott kispárnán szoktam. Kell az ablak az alváshoz!!! Felszálltam, kikerestem mettől meddig vannak lefoglalva a helyek körülöttem. Szerencsére mind a három Pozsony és Prága közé szólt, így egy darabig birtokolhattam az ablak melletti helyet, és erőltettem az alvást, most vagy soha alapon. Éjszaka 4 órát aludtam, és már 3/4 1-kor csörgött az ébresztőm, így nem esett nehezemre elszenderedni a méhecskés kispárnámon. Ezzel persze megalapoztam a mai napig tartó nyakfájdalmaimat.

Prága után összejött még egy kis pihenés, de az így szerzett kevés erőt is sikerült viszonylag gyorsan elveszíteni miután kb. másfél órával a cél előtt egyszerűen leállt a vonat. Pontosan nem derült ki, miért töltöttünk 40-45 percet ott, ebből negyed órát teljes sötétben egyébként, és mivel már alapból 20 perc körüli késésben voltunk, még másfél órát húztam rá az addigi 18-ra.. :(((

Este fél 6-kor ettem utoljára, mert még azt is rosszul mértem fel, mennyi ennivalót vigyek magammal, a gyomrom majd kilyukadt már negyed 10-re.. de valaki(!!) Currywurst-Pommes kompozícióval várt a pályaudvaron, amit úgy habzsoltam be mintha egy egész napja nem ettem volna..

A macskák csak pislogtak, h ez meg ki, és miért fekszik egyáltalán a helyünkre.. Nem kicsit esett rosszul, hogy nyúlkálok feléjük, ők meg néznek rám az Ő öléből, és eszük ágában sincs odajönni.. 

Bár éjszaka eszükbe juthatott valami, mert a szokásos utazás utáni hosszú kómás alvás helyett ketten együtt legalább ötször keltettek fel, dorombolással, karmolgatással, orrnyomkodással szinte minden tudásukat felvonultatták. :))) 

Holnap hajnalban ismét útra kelek...