2014. március 28., péntek

Holnap Essenbe akar utazni. Oldtimer autók vagy mi. Kelljek fel 4-kor vagy még korábban, mert a terv szerint hajnali 5-kor már INDULUNK!!! Majdnem 4 óra az út, csak oda.

Semmit, de semmit nem nyerek ezzel az úttal. A jogsim még nem érkezett meg, az autók a legkevésbé sem érdekelnek, és ezért utazzak 8 órát. Ha nagyon korán kelek, hányingerem lesz, és szédülök, nem tudom miért, de így van, gyógyszerek miatt, gondolom. 2 óra alatt eldől, hogy ebből rosszullét lesz-e.. nem részletezném, hogy ez mit jelent, annyit azért elárulok: mindenképp mosdóra van szükségem hozzá.

Komolyan nem értem őt. Április 13.-ig ez lenne az egyetlen esélye, hogy pihenjen, de nem, utazzunk el. Vasárnap Bajnokok Ligája kézilabda meccsre megyünk, hétfőtől ügyeletes, ami azt jelenti, hogy éjjel-nappal nála van egy telefon, meg egy paksaméta a gyártási tervekkel, amivel kapcsolatban hívhatják, és ezt meg is teszik, igen gyakran. Még otthon voltam, egy este másfél órás skype beszélgetés során háromszor keresték... Szombaton és vasárnap is be kell mennie dolgozni, tehát ugyanabban az időben kel fel, nem marad bent rendes ideig, de úgy néz ki a hét végére, mint a felmosórongy. Az éjszakai hívások miatt nem tud nyugodtan aludni, vagy nem elég mélyen, mert fél, hogy nem hallja meg a csörgést. Péntek/szombatra meghívásunk is van grillezni, tehát még későn is fekszik le. Akikhez megyünk a város másik végében laknak, már most látom, előre, hogy hajnal kettőnél nem érünk haza hamarabb, mert autóval nem megyünk, természetesen, buszozzuk inkább körbe a fél tartományt..

7.-én elutazik egy hétre Düsseldorfba, sose tudom mi a jó szó arra, ami ott lesz, de rengeteg emberrel beszélnek, vacsoráznak, tárgyalnak, a lényeg, hogy sok ing kell neki. Hazaér péntek este, majd 12-én szombaton meg esküvőre megyünk. 

Ma is csak fél 10 körül ér haza.. Szerintem feleslegesen nehezíti meg az életét ezzel a holnapi úttal. Már nem tudom hány éve jár oda, eddig az apjával, most én vagyok a szerencsés.. Hány régi kocsi lehet még az országban amit nem látott, de tényleg?! Baromira nem szeretem az autókat, ez látszik.

Csak őt..


2014. március 27., csütörtök

Épp egy jelenetet (valljuk be, ez nem nehéz!) láttam a Girls-ből, ahol Lena Dunham majdnem meztelen, pólót cserél, vagy mi, szóval  nem egy szexjelenet, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a teste szerintem tök gáz. Azt nem mondom, hogy gusztustalan, mert nem ez a jó szó. Taszít, ez az. Semmi nincs rajta, ami tetszene. 

Azt hiszem a saját testemre emlékeztet. A gyomrom összeugrik, ha arra gondolok: mások is így éreznének, ha engem látnának meztelenül, taszítaná őket, és talán a gusztustalan szótól sem riadnának vissza...

2014. március 19., szerda

Teleszaladt a lelkem rossz érzésekkel, már nem is várom az utat. Egy megjegyzés elég volt és egyszerre vagyok dühös, lelkifurdalásos meg a többi szorongásos szar. Persze azonnal belenyilallt a gerincembe is.. 

Már sose lesz jó?! Bárhogy döntök rossz, bármit teszek rossz. Elb*tam az életem..
Azt álmodtam, hogy három pasi van képben nálam. Az egyiket épp elhagytam a másikért, előtte meg talán a harmadik volt, vagy az nem is derült ki, mikor. A második valakit otthagyott miattam, és lebuktunk az exe előtt egy bevásárlóközpontban. Futni kellett a csaj elől, mert üldözött konkrétan. 

Snitt.

A második magas volt, vékony és izmos, épp zuhanyozott, de a fürdőben szanaszét dobálta a ruháit, meg egyébként is valamiért nem tudtam beleadni magam . Ekkor és a plázában rohanás közben is arra gondoltam: mégis a harmadikkal kellene lennem, mert vele minden rendben volt, úgy, ahogy kellett, és itt kimondtam a barátom nevét. Na vajon ki volt? Természetesen a mostani. :)

2014. március 18., kedd

Jogosítvány meg okmányiroda ürügyén ma lánynak öltöztem, és felöltöttem a magassarkú, kis csizmámat, amibe 4 óra alatt teljesen belefájdult a lábam. Nem értem ezt, szilveszterkor tovább volt rajtam, és táncoltam is benne, érthetetlen..

Megfigyeltem, hogy a férfiak a cipőkopogásra felkapják a fejüket. Hmmm, jön egy 'jónő' magassarkúban, de aztán csalódottan fordulnak vissza: nem, csak ÉN vagyok az...
.. és a jó kis fülkés kocsiba szóló jegyemet természetesen a középső ülésre kaptam. :(((

Hogy alszok el így, könyörgöm?! Sehová nem tudom neki/betámasztani a fejem, ráadásul nagyon féltem a hátamat.. A 17-18 órás utam aggaszt csöppet, lehet még jobban beáll, esetleg még tovább csípődik.

Hajnali háromnegyed 1-kor fogok felkelni, ha pontosak leszünk,  este 8-kor érek oda, péntek lesz, Drezdától a vonat zsúfolt, mindig. Tehát az utolsó 5 órában mozdulni sem fogok tudni, mindezt a fülke közepén!! Egy kis szerencsém se lehet?! 

Csak reménykedni tudok, hogy Budapest-Pozsony között nem foglalt az ablak melletti hely, és alhatok 1-2 órát. Ennyi!

A hatalmas bőröndömet felteszem a középső ülés fölé.. jobbra és balra is maximum egy kistáska fér még el, mindenki engem fog utálni a kocsiban, mert nem férnek el a csomagjaik. Egyszerűen remek, komolyan mondom k. mérges vagyok.. :(

2014. március 14., péntek

Hétfő óta nagyon fáj a gerincem és a hátam. Az ötös-hatos csigolyánál jobb oldalon. Egy ideje többször elkapott egy görcsszerű érzés, pár pillanatig belenyilalt, majd elengedte, de azt hiszem, most becsípődött a rettegés-szorongás-kiborulástól. Délutánig még ok, de azután elkezd lüktetni, fel a nyakamra, a vállamra.

Ha ideges leszek (naponta 8-10-szer) lüktet,fáj, zsibbad stb. A torna a legkevésbé sem segített..

Remek, még ez is. :/
Nem hívott.. 

Itthon maradtam, mindegy, majd ráírok, vagy telefonálok neki, hogy hétfőn megoldható-e a dolog, ha meg nem, elmegyek érte én, akkor is, ha rohadt nehéz eljutni odáig még busszal is.. 

Shit!
Nem hívott..

Most itt ülök szépen felöltözve frissen mosott, belőtt hajjal a fényképhez. Tegnap jól kitaláltam, ma majd lánynak öltözök.. de nem! Sportcipő lesz ennek is a vége, mint mindig. :)

Nem tudom eldönteni, most bemenjek a városba, vagy várjak még, esetleg hétfőig is, és akkor mindent egyszerre elintézhetek. 

Venni akarok még:

  • hajfestéket
  • egy-két dolgot a gyógyszertárból
  • ajándékot: inget és/hátizsákot
  • Túró Rudit, mert azt mindig kell :)
  • tárkonyt - egy szótárban sem találtam németül, angolul pedig hiába mondtam..
  • harisnyát - sose hordok, azt se tudom milyet akarok/kell, csak ne szakadjon el, és kicsi fekete ruhához venném fel
  • Most kaptam smst az Alexandrától, hogy megérkeztek a könyvek, amiket rendeltem. 


A legfőbb dolog persze a jogosítvány lenne, meg az okmányiroda, de ha nincs hozzá meg az igazolásom, akkor.. :/

+ Ami péntekig eszembe jut. Annyira várom már, hogy el se tudom mondani.

De hívjon már, basszus!!! 

Most elmegyek gyorsan a postára apunak levelet és lottót feladni, hátha addig történik valami, vagy legalább kipróbálom ezt a vékony ruházatot is.
Oktató megígérte még hétfőn, hogy bemegy helyettem a hatóságra (csak autóval elérhető, nagyjából) a papíromért, és felhív, felpattanok egy buszra, bemegyek a városba, találkozunk, én meg elrohanok az okmányirodába jogosítványt csináltatni, amit majd 1 hónap múlva ki is küldenek, majd anyukám utánam postázza HH-ba, tehát ha minden jól megy április közepén vezethetek, talán.

Most várok. A hívásra. Remélem nem felejtette el...

2014. március 11., kedd

A tegnapi iszonyatos feszültség mai eredménye: egész délelőtt zenére ugrálás, olyan nyelven éneklés, amit még csak nem is tanultam soha.. pl. olasz, francia :D

Örülök, na, most már megy! :)

Pattogok itt össze-vissza, de most kéne magam odakényszeríteni az asztalhoz/ágyhoz, és tanulni, mert tádááám: március 19-én vizsgám van. 

A nagy öröm másik oka pedig: megrendeltem a jegyemet 21-ére!!! 10 nap és újra látjuk-öleljük-szorítjuk-csókoljuk-szeretjük egymást... ;)

Plusz!! A jegyem fülkés kocsiba szól, ahol a maximum utaslétszám 14,5 órán keresztül: 6 fő! Már csak az ablak mellé szóljon, és szavam se lehet. Ráfejlődök pár órára a kispárnámmal az ablakra, viszem a könyvem, már-már idilli... :D 
És a ciczablog tényleg meghívós lett.. :(((

Kedves ac/cicza! Nagyon szeretnélek tovább olvasni, ha megtennéd, hogy "idekommenteled" a címet, ahol hozzáférést kunyerálhatok! :))

és/vagy

Kedves Többiek! Akinek megvan az email-cím.. hmmm? 

Köszi-köszi!! :)

2014. március 10., hétfő

Borzalmas hétvégém volt: nem tanultam, két éjszakát horrorálmokkal töltöttem, ez általában háborút jelent, most vezettem is két ostrom között. Veszekedtünk, vagyis f*sz voltam Vele, úgy éreztem magasról tesz rám, pedig törődnie kellene velem, hiszen én most rettegek, és szegény én, megérdemlem az extra lelki simit. Pedig ez nem így van, ma már látom, de tegnap ezt senki nem tudta volna megmagyarázni nekem. 

Mindezt azért, mert ma 11.40-kor forgalmi vizsgám volt, és hihetetlenül féltem. Már többször leírtam, nem vesztegetek túl sok szót rá, lényeg, h szó szerint remeg ilyenkor kezem-lábam, a vérnyomásom az egekben, a rossz térdem, a fájós könyököm, és a két tizenéve gyenge gerinccsigolyám lüktetnek ezerrel, egy idő után zsibbadni kezdenek, ami ahhoz vezet, hogy teljesen leblokkolok fizikailag, nehezemre esik a mozgás, a koncentráció, így már szellemileg sem vagyok túl sok dologra képes. Nagyjából így félek én..

Ez volt az alapállapotom. Alig tudtam odaadni az igazolványomat a reszkető kezeimmel. Tételhúzás: "A tétele szerint külterületre és autópályára is felmegyünk." Mi??? Ehhez azt kell tudni, hogy 1-2 tételben(ha jól tudom..) szerepel egyáltalán az autópálya, ami talán még fontosabb, hogy egy percet sem töltöttem ott a közel 70 órás vezetés alatt. Egyszer sem vezettem autópályán!!! 

Először elmentünk egy kis Y-ra, úgy remegett a bal lábam (pedig a jobb a problémás), hogy nem tudtam tartani a kuplungot, kb a sarkammal sikerült mégis összehozni valamit. Az autópálya tele volt kamionnal, külön felhívta a figyelmemet, hogy legalább a 110-et célozzam meg!! Eddig a 85 volt a maximum. Teljesen kész voltam itt már. Nagy nehezen leevickéltem, az egyetlen örömöm már csak az volt, hogy eltelt a vizsgaóra fele. Ezután valahogy mindig a belső sávban kötöttem ki, nem is értem, miért. Majd parkolás, túlbonyolítottam, szenvedtem. Már minden mindegy volt. Végig olyan helyeken jártunk, ahol előtte egyszer sem voltam.. Azt hittem ennél rosszabb már nem is lehet, de még kétféle parkolás hátravolt. Idő már nem maradt, így ezt a hatósági parkolóban ejtettük meg, kb. úgy csináltam, mint  a 20. óra környékén, egyszerűen szar volt az egész, nem voltam ura a mozdulataimnak, már csak azt akartam, legyen végre végre, csak szabaduljak el innen, már nem is érdekelt. 

Majd beevickéltem még egy parkolóhelyre a búcsúzkodáshoz.. Néztük egymást a vizsgabiztossal a visszapillantóban, sorolta a hibáimat, én bólogattam, mert igaza volt, és miután elkövettem, én is tudtam, hogy hiba volt, majd egyszer csak közbeveti: egyébként megfelelt.

Egyáltalán fel se fogtam, teljesen bénult voltam az egésztől, de nagyon úgy tűnik, hogy megszereztem a jogosítványt. Igaz, hogy ezután megpróbáltam kiszállni a kormány mögül, de konkrétan visszaestem, oktató is odalépett, hogy rosszul vagyok-e, ja, egy csöppet. 

Csak lassan tudtam elkezdeni egyáltalán örülni, mert fizikailag nagyon megviselt, még mindig elég rosszul vagyok, a hátam is teljesen beállt, én is öreg vagyok már.. 

Nagyon köszönöm Nektek, hogy drukkoltatok!!! :)   

2014. március 7., péntek

Ma volt a vizsga előtti utolsó vezetésem.

Oktató erre a következtetésre jutott: "Reális esélyed van rá, hogy sikerül a vizsgád, de nagyon össze kell szedned magad."

Amit én értettem: vagy sikerül, vagy nem.

Amit érzek: esélyem sincs, hogy valami olyan ne történjen, hogy a.) elveszítem a fejem b.) megbukom, de nem a saját hibámból c.) eddig még soha nem tapasztalt helyzetbe keveredek d.) elfelejtem, mit kell csinálni, mert annyira pánikolok e.) ezek tetszés szerinti elegye

Összegezve: keine Chance! Akkora-óriási-hatalmas adag szerencsére lenne szükségem, hogy minden a topon legyen (én is!), vagy legalább 10 hibavonalon belül, egyszerűen nem látom a lehetőségét, hogy sikerüljön. 

Én csak el akarok végre menni, Hozzá, hogy megöleljen, és szorítson, és jó legyen, megint. 

Na, most meg bőgök.. 

2014. március 5., szerda

A reggel durva hascsikarással indult, hasmenéssel, hányingerrel, émelygéssel, szédüléssel folytatódott, majd ezek után bementem a városba, és vezettem. Egy falatot alig tudtam lenyelni. Egy falat a vonaton, egy óra előtt, csak elfogyott az a kicsi zsemle nagy nehezen...

Bizony, bizony újra megérkeztek a gyógyszer-mellékhatások. Tegnap vettem be végre először az előírt adagot, azt reméltem, ha fokozatosan vezetem be a szervezetembe, nem kap el minden, ami a tájékoztatóban szerepel, nos DE.

Teljesen kész vagyok, vezetés után mindenem fáj, a hátam és a nyakam. Ahogy felénk mondják, beleállt a 'zideg'. Emlékszem kiskoromban mindig ezt hallgatta: "mer a zideg, mer a zideg". Akkoriban azt hittem az egy másik ember, annyit emlegették a nagyok.


Úgy tűnik tegnap eléggé elkiabáltam a dolgokat, mert kiderült, hogy ez az időpont nem az AZ időpont a vizsgára. 

Elég zavarosan adta elő, mondott valamit arról, hogy kiírtak nekem egy időpontot, de az neki nem jó, és át fogja tetetni, de nem értem, h miért nem volt jó neki vizsgára a nap, ha utána vezetési órára meg mégis. Kérdezte akarok-e még menni akkor pénteken is vezetni, ekkor van ideje. Akartam, persze, most mit csináljak. De nem értem én ezt.. 

Most már lassan elég is lesz belőle, nem terveztem ilyen hosszúra ezt a kapcsolatot. Ma meg azt vettem észre, hogy is mondjam szépen: az óra egy részében kifejezetten baszogatott..

Jajj, el ne felejtsem a lényeget: hétfő, 11.40. oh..

2014. március 4., kedd

Gyanútlanul felmegyek a jogsi oldalra, ahol a programot használtam, díjakat utaltam.. 

ÉS!!!

Ott virít a vizsgaidőpontom. Pénteken!!! EZEN A HÉTEN!!!

A szívem több ütést kihagyott, azóta viszont rákapcsolt, mert majd kiugrik a helyéről. Azonnal leizzadtam, hányingerem lett, fáj a fejem, csikar a hasam. Még 3 nap van hátra, és ez csak egyre rosszabb lesz addig. Holnap vezetek egyébként.

Nem mellesleg erről azért az oktató értesíthetett volna, vagy én várok el sokat?

2014. március 3., hétfő

Ma hallottam először Benedict Cumberbatch csodálatos hangját. Nem tudom, hogy élhettem eddig enélkül..

awwww!
A délutáni film (The Heat) legjobb része: 



Váltottunk ma délelőtt pár smst az oktatóval, többek között lemondtam a délutáni órát, mert nagyon nem érzem jól magam. Szédelgek össze-vissza, fáj a fejem, kis hányinger is befigyel..

Kérdeztem, szerda-csütörtökre áttehetnénk-e, és ami a legfontosabb, tudja-e mikor vizsgázok egészen pontosan, mert elméletileg egy hete bejelentett, vizsgalapom kinyomtatva stb. Azt írta ma bemegy a hatósághoz, azóta semmi infó... 

Én vagyok a hülye, h azt hiszem fel kéne hívnia?! Pénteken se válaszolt egyáltalán; én mindent megértek, hogy pl. elfoglalt, de nekem egy egészen kicsit fontos lenne, hogy ne ugyanazon a héten legyen a két vizsgám, és talán (oh, jaj, ki se merem hangosan mondani), elutazhassak 21.-én Hozzá, mert már hónapok óta csak vár rám.

Csak remélni tudom, nem a szerdai órán közli velem: ja, holnap egyébként vizsgázok! (Múlt hét szerdán vezettem, akkor ezek voltak a lehetőségek: csütörtök, vagy azutáni hétfő/kedd...)

Nem tudom mi a jobb, egy konkrét naptól félni, vagy csak úgy általában, mint most?!

2014. március 1., szombat

Mennyire lenne hülyeség a forgalmi vizsga előtt nyugtatót bevenni, nehogy a megmérettetéstől való őrült rettegésemben azt is elrontsam, ami esetleg rendben menne?