Mennyire vagyok vajon gáz?
Eljöttünk egy elvileg eldugott városi strandra. Itt ülök felöltözve. El se tudom képzelni h ledobjam a ruháimat. Nem is tudom mit gondoltam. Már nincs is melegem. A fa alatt már nincs 30 fok ugye.
Fekszem hason nyugiban, legalább azt. Mesélném, hogy a hülye szorongásaim most épp mitől fosztanak meg, erre egy szemét vakond úgy gondolta a fejemtől 10 centire kell elkezdenie mozgatni a földet. Csöppet összeijedtem magam, mert nem igazán akarta abbahagyni. Odébb is kellett cuccoljak, különben a pokróc alá fúr.
Azzal vigasztalgatom magam, hogy kövér(ebb) embereket, inkább csak nőket keresek, hátha összeszedem a bátorságom én is. Szánalmas level 2547... és még szemét is vagyok. Hihetetlen mennyire nem tudom elhagyni a régi dolgokat... Milyen az amikor valaki magától értetődően vetkőzik bikinire? Hogy csinálja? Rajtam még csak nem is az van, hanem kisnadrág topszerű felsővel, és így se merek. Hülye-e vagyok? Asszem ja.
Akár emgem is írhattál volna. Csak én le se megyek a strandra, ami 5 perc, Balaton. Otthon kerti medence. Én meg fekete póló, szürke térdgatya. Csak ennyire vagyok hasfóbiás.
VálaszTörlésJa és fogalmam sincs mikorlettem ennyire, de nagyon elromlottam..
TörlésAzt hiszem a te helyedben már én is bemerészkednék. Ha sok lehetőségem lenne rá, ahogy írod, előbb-utóbb nem tudnék ellenállni.
TörlésSzomorú, hogy ennyien és ennyire szorongunk a testünk miatt.
Milyen?
VálaszTörlésOlyan, hogy leszarod, hogy mit gondolnak mások. Császárseb, sosem múló hasháj. Vettem egy alakformáló egyberészes fürdőruhát, de gyűlöltem ahogy a hasamhoz és a nedves anyag. Visszavettem a bikinit. Meg amúgyis, a gyerek vízmániás ;). Meg amúgy énis, farmerban meg csak nem mehetek be a tóba :).
Engem a vízmánia sosem kerülgetett :D Nem tudok úszni, alföldi falu, homok. Nem is vagyok hozzászokva. Teljesen gond nélkül eltelt kb. 15 év az utolsó strandolásom óta. Tavaly bemerészkedtem a Keleti-tengerbe, belefagytam :D Azóta vágyom kicsit megmártózni, és azzal a szándékkal is mentem, de ahogy beléptünk a kapun, teljesen rám tört ez a szar érzés, hogy én tuti nem vetkőzök le. Szarul éreztem magam azért is, mert ilyen beszari vagyok, de közben meg képtelen voltam ledobni a strandpólót..
TörlésHat en is ilyen voltam, de egy ido utan ezt az egesz pocsek allapotot felulirta az, h erosen szeretem a vizet. Az is igaz, h fuggetlenul a kiloim szamatol nem lett se tobb se kevesebb baratom az evek soran, a szerelmi eletem sem ennek fuggvenyeben alakult, es ugy egyaltalan mindaz amit lathatnak vadidegen emberek rajtam ruhaban, vagy furdoruhaban, tulajdonkeppen egyaltalan, meg a legkisebb mertekben sem befolyasolja a mindennapjaimat. Rajottem, h mindez csak az en fejemben problema. Mert igaz ugyan, h legfobb ideje lenne vegre valahara egy normalisabb, es igy egeszsegesebb testben elni, de most kinek van es milyen haszna abbol, ha en egy evben egyszer, amikor viz melle jutok, nem furdok es nem uszom kedvemre? Az azert megsem jarja, h onkent buntessem magam, es ne hasznaljam ki a nagyszeru lehetoseget, hat nem? Olyan rovid az elet, komolyan mondom. Mi van, ha meg sem erem, amig masabb leszek? Jo, ez morbidnak hangzik, talan, de en elvesztettem a tokeletes alaku, gyonyoru szep testu embert, akit szerettem, es ott alltam mellette a plusz kiloimmal, es ez az egesz se rajta se rajtam nem segitett. Eh, nem erdemes, egyszeruen nem erdemes azzal foglalkozni, h hogy nezel ki furdoruhaban, ha valoban van gond, akkor az telen is van, es tavasszal is, csak az ember azt hiszi, h furdoruhaban latszik, v jobban latszik, de hat legyunk oszintek, zsakba oltozve is nagyjabol lathato, milyen alaku valaki. Szoval, ha valos a problema, es nem pusztan ilyen noi alaptalan elegedetlenseg, akkor tenni kell valamit, h javuljon, valtozzon meg a helyzet, menetkozben pedig igenis furodni, uszni kell, vagy lgalabb lazulni a vizben, hiszen keves ennel vaganyabb dolog letezik a vilagon, az en szamomra legalabbis.
VálaszTörlésMeg otthon, Erdekyben, a kedvenc tavamnal, ahol termeszetesen sose napoztam, egyreszt mert utalok, masreszt persze szegyelltem magam, elorontva a fak arnyekabol furdoruhaban se jobbra, se balra nem nezve bevagtattam mindig a vizbe, es itt vart a nagy nagy szabadsag, a vadkacsak, korbe ahova csak neztem, a sotet fenyvesek, maga a tokely. Ha igazan csendesen usztam, a kacsak megengedtek a masik part kozeleben, ahova nem jartak annyian az emberek, h megkozelitsem oket, es en ettol olyan boldog voltam, egeszen meghatott ez a bizalom, tenyleg, megtisztelo volt, lattam ahogy figyelnek egy ideig, aztan hagytak, h ott uszkaljak korulottuk.
Tök jó, amit írsz, és igazad is van. Tudom, hogy megláthatnám mindezt én is, csak nem vagyok rá képes. A probléma valós, nem csak női elégedetlenség, bár akkor se szívesen vagy egyáltalán nem vetkőztem le nyilvánosan, amikor kb. 30 kilóval voltam vékonyabb.
TörlésAzt hiszem ez ilyen otthonról hozott cucc nálam. Az én szűk, és tágabb családomban mindig ez a téma: ki kövér, ki sovány, ki hízott, ki fogyott, ezt hallgattam mindig, amióta az eszemet tudom, természetesen nekem is bele lett mondva az arcomba mindig az aktuális "állapotom". Amikor hazautazom mindig szorongok rajta kicsit, hogy vajon most ki fog lekövérezni..
Ami durva, hogy a kisbabák is így meg vannak nézve, hogy igen az x-nek a gyereke kövér, mondom ez megy szó szerint a kezdetektől.. :(
Hoztam en is magammal otthonrol ugyanezt. Gyerekkoromban az volt a tema, h o jaj, szegny gyerek, milyen vekony, jaj, olyan sovany, h akadnak ossze a terdei, ez mondjuk tortenetesen igaz is volt, mert valoban a lepcson lefele gyakran osszeakadtak a terdeim, es estek nagyokat. Magas voltam, sovany de ugy, h csontos, eh. Aztan egyszer hirtelen megnyultam, ilyen tizencentiket egy ev alatt es szepen hozzaerosodtem. Utana az volt a tema, h milyen tagbaszakadt vagyok, mindig volt valami. Megmondom oszinten, visszanezve azt a nehany, igen keves kepet magamrol, igazan nem ertem, h miert volt barki, en magam is, elegedetlen azzal, ahogy kineztem. Szerintem teljesen normalis voltam. Igen, most van rajtam valoban tulsuly boven, de azt is tudom, h nem reng rajtam a haj, tehat az elszornyedesre nem adok okot, mi lenne ha valoban gurulnek? Na akkor mit mondananak otthon? Olyan kar tenyleg,mh annyi ertekes, soha az eletben vissza nem tero perceket, orakat, akar egesz napokat tudnak kegkeseriteni a bunko beszolasok. Engem most pl elhozott az Ember a Balatonhoz tegnap, itt ez a rengeteg viz, engem mar semmi nem erdekel komolyan. Hazudnek, ha azt mondanam, h nem feszengek, amikor furdoruhaban megyek be a vizbe, bar tortenetesen nincs sok ember, de kepzeld el, annyira laza vagyok mar, h egy hatalmas piros furdolepedobe burkolozva lesetalok a partra, ott ledobom a furdolepedot, begyalogolok a vizbe, es onnatol nincs mas csak a nagy nagy bekesseg, boldogsag, es a hala bennem, h mindennek reszese lehetek. Ezek kivaltsagok, egyaltalan nem igaz, h mindenkinek megadatik evente napokig, vagy most nekem ket egesz hetig viz mellett lenni. Hat nem csodalatos? Meg se erdemlem. Bezzeg a noverem, na o megerdemelne, de nincs se szabadsaga, se penze, ugy egyaltalan nincs most erre lehetosege. Szoval azt akarom kinyekegni, h mindez itt nekem ajandek, tegnap pl eppen akkor neztem egy gyonyoru vizisiklot, amikor elkapott egy halat, es ugy orvendtem neki, hordozta egy ideig magaval, aztan eltunt egy repedesben. Vannak kacsak is, es ilyen olyan halak, amiknek nem ismerem a nevet, igaz nagy pokok is laknak este az erkelyen, amiktol rettegek, de az Ember egy valosagos hos, es kiult velem, h megmentsen a pokoktol:)) nem, nem vagyok az eletem egy jo idoszakaban most, viszont ennyi szepseg, ennyi szeretet, odafigyeles, amit kapok tole, ennyi egyutt atrohogott nap, a vizisiklok, a viz, a csillagok ejjel, nem lehet azt, h ne legyen csordultig tele a lelkem halaval. Na es ezek mellett torpulnek el a sajat hianyossagaim pillanatnyilag,mmert egesz egyszeruen mellekesek, nem erdemesek arra, h idot, energiat forditsak rajuk es veszitsek veluk.
TörlésCsak itt nyavalygok ennyit, én is hálás vagyok az életemért, csak magammal van bajom. De nem mondogatom ezeket mindig hangosan, vagy ilyesmi. :)
TörlésJó nyaralást neked, élvezd a Balatont! :)
engem tök nem érdekel totál vadidegen (!!!) emberek véleménye, plusz senki testére nem emlékszem egyik strandos élményemből sem, akit akkor láttam... nemhogy most nem emlékszem, 5 perccel azután sem emlékeztem, hogy láttam :) ebből kiindulva azt gondolom, hogy az én testemre sem emlékszik senki és így simán ledobom a textilt a strandon ;) mármint bikiniig... :)
VálaszTörlésegyébként vízközelben, 50 fokban sokkal feltűnőbb, ha nem fürdőruhában/bikiniben van vki... szerintem.
Jó neked, és ez a jó hozzáállás, gondolkodás, bárcsak menne nekem is. A fenti hozzászólásban írtam ennek a gyökereiről..
TörlésAz otthoni medence az én világom, vagy lenne az én világom, ott nem lenne gond a vetkőzéssel :D Tavaly apósomék kertjében lévő medencében pancsoltunk M-mel, még mindig fel tudom idézni azt az érzést olyan jó volt, ketten voltunk, senki se látott, ahhh
nekem is egy hosszabb folyamat végkifejlete, hogy itt tartok, volt bennem is némi félsz, bár ennyire sosem szorongtam, mint te. de teljesen megértem, hogy ha a környezeted, a szűkebb családod alapból ítélkezik, akkor még nehezebb figyelmen kívül hagyni mások véleményét...
Törlésmenni fog szépen lassan neked is, hogy ne érdekeljen ilyen nagyon-nagyon mások véleménye :*
addig pedig arccal előre az otthoni medencék felé ;)
Tudom hihetetlen, de már én is sokkal jobban vagyok a régebbi időkhöz képest. Ezért is lepett meg amiért ilyen erővel tört rám újra ez az érzés. Azért is lehet talán, mert ez volt az első víz melletti lehetőségem ebben az évben, talán az utolsó is amivel nem éltem, és valahogy nem voltam felkészülve rá, hogy nekem ott most le kell vetkőzni. Balfék vagyok, igen.
TörlésAh, otthoni medence. Úgy érzem sose lesz már házunk, hogy aztán jól felállíthassunk egy medencét a kertben.
Ebben is sokfélék vagyunk. Tudom, hogy a kutyát nem érdekli hogy nézek ki de olyan erős a fék, hogy ezt nem lehet megoldani magamtól. Annunciata is ezért jó, hogy pszichológussal van kapcsolatban. Nekem egy ideig segített. Igazából amíg magadban ne raksz rendet, nem változik semmi.
VálaszTörlésÉn nem hiszem, hogy a kutyát se érdekelné, hogy nézek ki. Az emberek mindenhol megnézik egymást, most ha valaki lát engem arra gondol, te jó ég, hogy néz ez ki. Elrettentő példa vagyok csak. Vagy csak átnéz rajtam, mert nem vagyok annyira se ember neki, hogy rám nézzen. Ezeket a pillantásokat el lehet kapni.
TörlésA pszicho nagyon jót tesz nekem, sok mindenben változtam már, mióta vele beszélgetek, inkább szellemi síkon segít pl: elhiszem h le tudok tennie egy vizsgát, elhiszem h nem vagyok buta, másodrendű stb.
A testemmel kapcsolatos dolgok viszont egy akkora külön fejezetet képeznek, hogy még épp csak megnyitottuk ezt a részt, vagy talán még annyit se. Ez olyan bonyolult, a kövérség/túlsúly is csak egy része..
Babysteps! Majd fokozatosan rájössz, hogy melyik a te műfajod: leszarod, vagy teszel ellene. Sztem mindkettő oké.
TörlésAmúgy aki meg abban éli ki magát, hogy másokat kövérez, vagy soványoz, vagy nagymellűz, vagy nemtom; annak általában magával van baja, és megerősítést keres a saját nyomorára.
Szóval kb ezért kell leszarni, sztem.
Mindkettőt csinálnom kell, a leszarom nem működik túl jól, néha vannak azért reményt keltő időszakok. :D Tenni akarok ellene, kell is mindenképpen. De az most egy olyan összetett többfrontos harc (30 kilóról beszélünk, ha számszerűsíteni akarok), hogy nagyon erős koncentráció kell hozzá, úgy gondoltam megtervezem, ha észhez térek a gyász és a suli
Törlésplusz a hosszú betegség miatti kiütés után, de addigra újra a suli lett a fő prioritás, így ez most tolódik. Zavar viszont. Most az erre való koncentrációm kifullad abban, hogy ne habzsoljak cukrot, ez megy is. Fogyásra nyilván nem elég, plusz a biciklizés oda-vissza a könyvtárba tanulni se hoz sokat.
Tudom én ezt rendben tartani magamban, amíg nem kell strandra menni, vagy olyan helyre ahol sok a csinos, vékony ember pl.
Sokkal jobb vagyok már a leszarásban mint korábban :D
nekem fogalmam nincs, mások hogy néznek ki körülöttem a strandon. esetleg ha valakinek nagyon jó fazonú bikinije van, vagy valaki kifejezetten szép, azt megnézem, de amúgy tényleg nem érdekel. valószínűleg őket sem érdekli az én testem, vagy ha igen, hát csak tessék, nekem nem tűnik fel mert épp strandolok :D amúgy meg, amint bemégy nyakig a vízbe, már nem is látszik semmi belőled!
VálaszTörlésNekem van, az baj? :D A bikinik soha nem érdekeltek, nekem sincs. Ez belülről jön, hiába súgja a józan eszem h több embert nem érdekel hogy is nézek ki mint aki mondjuk rám pillant, és megjegyzi, h hm dagadt ez is. Itt jobban elhiszem h nem érdeklem az embereket mint otthon.
TörlésA nyakig bemenés nálam inkább mell alattig bemenést jelentene csak, az irdatlan férfihátam kint van. Nem tudok úszni ugyanis :D