Alig vártam, hogy hazaérjünk, és folytassam az olasz tanulását. Teljesen vérszemet kaptam. Biztos közrejátszik az is, hogy a következő nagy utazásunkat Olaszországba, pontosabban Pisaba és Firenzébe tervezzük. Eredetileg szeptemberben mentünk volna, de M igencsak híján van már a szabadságnak, az én ellenérveim teljesen anyagiak, még nem hevertük ki az esküvőt se, és a francia utazás is ürített a kissé kongó kasszán, így elhalasztottuk március vége – április elejére.  Úgy döntöttünk ez lesz az igazi nászutunk. :)

Azóta teljesen meg vagyok őrülve az országért, a nyelvért, és bármiért, ami ezzel kapcsolatos. Próbálom persze behúzni a kéziféket, nehogy túl hamar leüljön a lelkesedés, mert addig van még egy kis idő. Könyvekből is bevásároltam kicsit, erre az utazásra most igazán felkészülök. M már vigyorgott, hogy most majd én vezetem őt, de nem tartom valószínűnek, hogy kiengedi a kezéből az irányítást. Van neki német nyelvű, nekem még pluszban magyar is, semmi se maradhat ki. :D

Megnéztük, innen csak Pisába van közvetlen repülőjárat, de akkor eltöltünk ott is két napot, majd továbbvonatozunk Firenzébe. Addig jól kiművelem magam. Alig tudom kivárni. :)