2015. március 27., péntek

A húga és a férje (még mindig röhögnöm kell, férj és feleség, ezek komoly szavak, tartalommal, hagyjuk), bejelentkeztek, hogy ők eljönnek ide húsvétkor. Hát kösz. Senki nem hívta őket, abszolút semmi közös nincs bennünk. M írta nekik, hogy mást terveztünk igazából, de akkor elhalasztjuk; válasz: nem kellett volna elhalasztani, de ők nagyon akarnak jönni. Ja, oké. M kifejezetten kellemetlenül érzi magát az utóbbi fél évben a srác miatt, mert a szülei baromira sztárolják, mióta megkapta ezt a munkát, amit januárban kezdett el a diploma után. Fülöpke, nevezzük így (kicsinyes bosszúm), többet fog keresni mint te! - mondta a húga, ez épp a másik volt, azt hittem rosszul hallok. Menjenek már a fenébe azzal a rohadt pénzzel. A szülei egész életében tömték, és olyan dolgokat vásárolt már egyetemistaként is, hogy csak néztem. Legmodernebb elektro kütyük mindenből, számomra roppant költséges nyaralások. Nehogy azt higgyétek, hogy dolgozott az egyetem mellett vagy ilyesmi, sőt a most már feleségét is meggyőzte, hogy ne dolgozzon nyáron, mert ott csak kihasználják. Wtf? Fülöpke szemtől szembe csak kicsit idegesítő, de valahogy mégsem érzem jól magam a közelében. Maradjunk annyiban, hogy az életszínvonalunk, és az igényeink soha nem jártak még egymás közelében sem. Kedves felesége, nevezzük Királykisasszonynak, méltó párja ebben. A legelkényeztetettebb ember a világon, akit eddigi életemben láttam. Finnyás, nyafka, de mégis mindenki kiszolgálja. Fülöpke a Királykisasszonya odaadó szolgája, éppúgy mint az anyjuk, aki karácsonykor lelkesen ugrott lekaparni a kis koszt, ami a fondue villán maradt. - Mama, ez koszos! Nyávogó hangot képzeljetek hozzá. Mellesleg jövő héten lesz 26 éves. Ezt a külső szemlélő, és most már az osztrák (illetve az összes) állam is házasságnak nevezi. 

De még májusban jön a nagy lagzi, amit az anyja következetesen az igazi esküvőként emleget. Hegyi templom, sok-sok csillagos szálloda, a kedvencem pedig a több ezer eurós menyasszonyi dirndl, amit egy szalonban "varrat". Kétlem, hogy egy percig is eszébe jutott volna: nincs ez így rendben, mindenki fizet helyettem, megérdemlem én ezt? Mindenkinek népviseletben kell mennie. Ausztriában ez nem olyan nagy dolog, mert elég gyakran viselnek ilyeneket különböző alkalmakra. M kategorikusan elutasította a lederhose-t, de az anyjától kitelik, hogy mire megérkezünk vesz neki egyet, és ráerőlteti, mert elég erőszakos, de egyelőre az az álláspontunk, hogy ő nem akarja felvenni, én meg nem akarom rajta látni. Az apja fél éve ugyanígy volt ezzel, legutóbb mégis ő mutogatta lelkesen a sajátját, mondván azt fogja felvenni. Ilyen gyorsan változnak ott a vélemények anyuka nyomására. Hmm. 

Természetesen kisebbségi komplexusom van velük szemben, ez nem is lenne nagy újdonság, kivel szemben nincs, ugye. 

Én nagyon szívesen főzök("") embereknek vacsorát, idegeskedek persze, megfelel-e, ízlik-e stb. DE! A lány vegetáriánus, nem eszi meg a halat sem, mint legutóbb kiderült, mikor egy éjszakát töltöttek itt, én meg nagy igyekvőn beszereztem különböző halféléket, mert semmi hús, jajj, erre, hogy ő azt nem szereti. Oh, hogy az a... 

A végén sült krumplit evett. A problémát tovább fokozza, hogy tejcukorérzékeny is, tehát minden amit még a húson, halon felül kiötölhetnék, kiesik. Ezt kompenzálja valami tablettával, de azt nem hinném, hogy négy napon keresztül tejes dolgokkal tömhetem. És mint már említettem iszonyúan válogatós, ez az ételben turkáló, pofákat vágó típus.

Azt sem tudom hány napig maradnak, 3 vagy 4, mit csináljak velük, mit adjak nekik enni ennyiszer? Azt hiszem olyan dolgokat eszik, amikről én még csak nem is hallottam. Elismerem, hogy az étkezési kultúrám nem túl kiterjedt, és igen a családom szokott disznót vágni(ezt a családjuk női részlege kérdezgeti rendszeresen.. khm), és most is lóg egy sonka a padláson, mert húsvét, meg sonka, meg tojás, meg kolbász. Feltálaljam? :D

(Tudom, gonosz vagyok, meg magamnak való, de nem értem hogy lett M ennyire kedves, és őszintén egyáltalán nem bánom, hogy viszonylag ritkán találkozunk. Lenne még pár anekdotám a többiekről is. Nem, nem hiszem, hogy jobb vagyok, de én abszolút nem így gondolkodok nagyon sok mindenben, és nem tudom őket megérteni. )

2 megjegyzés:

  1. hah, mintha csak a tesómról beszélnél, mi is királykisasszonynak hívjuk. Ő is ausztriában élt, most költöztek el. Az esküvő is így zajlott le. Amikor megtudta, hogy a mi esküvői vacsoránk esetleg a Gödöllői kastályban lesz, Ő a Visegrádi várat akarta. Buszt béreltek, kompot foglaltak. És úgy, hogy ő soha az életében NEM dolgozott..


    Más. én is vegetáriánus vagyok és tejérzékeny:) tökéletes ötlet a grillezett vagy panírozott zöldség, rizzsel, krumplival salátával. Zöldséglevest is csinálhatsz, pl nem csak az én, de mások személyes kedvence is a francia hagymaleves. Hidd el, jó választás. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te biztosan egy kedves vegetáriánus vagy, de ők úgy tesznek mintha mi mészárosok lennénk, vagy mi. :D Különösen az anyuka.

      Jó ötlet ez a grillezett/panírozott zöldség, még soha nem csináltam, de megpróbálom, hátha jó lesz. Köszönöm! :)

      Törlés