2018. április 20., péntek

Van egy visszatérő fülfájdalmam. Felébredek, és egy nagyobb nyomást érzek, kicsit fáj. Ez 1-2 óra múlva lüktető fájdalommá alakul, és akárhol is érintem meg ordítok egyet. Azt mondanám a hallójárat lehet, de hangsúlyozom nem belenyúlkálást értek a megérintés alatt amikor felordítok, vagyis bárhol lehet, tehát ebben se vagyok teljesen biztos. Az eggyel ezelőtti alkalommal már fájdalomcsillapítót is bevettem, mert annyira lüktetett, ja és ma is. Nem tudom, jobban fáj-e vagy csak én lustultam el kivárni a fájás végét, de ma is bedobtam egyet. Most épp fáj, ezért írok, hátha nem figyelek rá. 

Vannak ezek a fájdalmak, mint a fej meg a fog, amik eléggé kiütnek (mást is gondolom), mert nem tudok nem arra figyelni, de most felírnám a listára a fület is. Ez egyébként a jó fülem. Tudjátok, ezt tartom oda ha hallani kell valamit, mert a másik csak fele olyan jó. Ezt egy óvodás-általános iskolás orvosi vizsgálatos füzetben fedeztem fel pár éve, mondjuk rájöttem magamtól is, hogy valami nem stimmel, de azzal lehet élni. 

Van egy gyanúm, miszerint genetikus, és valami fülzsírcucc lesz. Apukámnak majdnem évente begyullad, huzatot kap és egyebek, és mosatnia kell. Egy darabig elbírt vele a háziorvos, de pár éve már kórházba küldi. Ilyenkor ő konkrétan nem hall és ordibálni kell vele. Apai nagynéném nagyjából ugyanez. Annyira köszi tényleg a széles vállakat, az erős csontozatot, a haragráncot, a brutális vádlit és a további előnyös jellemzőket, most meg már ezt is.

Felmerül a kérdés, miért nem voltam még orvosnál. Itt még egyáltalán nem jártam dokinál, pedig vagy négy különböző helyre kellene mennem. Bejelentkezős-időpontfoglalós faszkodás van a háziorvosnál is. Elvileg. A másik meg, hogy mindig olyan időpontokban fáj, amikor nincs doki. Péntek délben, mint ma, vagy hétvégén. Úgy érzem ha csak spontán odamegyek, hogy ez és ez szokott lenni időnként, de ma nem, akkor nem talál semmit. Pláne hogy háziorvos, nem fül-orrgégész, mert ahhoz a háziorvos ad papírt, majd telefonálgathatok, és akkor valamikor majd kapnék egy időpontot. Talán.

Nem tudom hová tették azt a rengeteg orvost aki idevándorolt, de eléggé kétségbeestem, mikor pár héttel ezelőtt felhívtam egy jónak tűnő nőgyógyászati rendelőt, ahol van vagy 15 orvos, és adtak volna egy időpontot félév múlva. Félév. Meg se kérdezték nem-e ömlik belőlem a vér, vagy terhes vagyok-e, vagy mi a jó nagy büdös francot szeretnék. Megnyugodni mondjuk, mert pl. nem vagyok rákos, még úgy se, hogy 7 havonta menstruálok.  Jó ez tudom, hogy hülyeség, mert valószínű a vérzés lenne a tünet nem az elmaradás. 

Jó lenne itt is találni egy endokrinológust. Meg a tudat se ártana, hogy van hová mennem bármilyen panasz esetén. Most úgy érzem, ha ömleni kezdene belőlem a vér, itt maradnék a szoba padlóján, és annyi. Néztem három másik nőgyógyászt is, online nem lehetett már időpontot foglalni egyikhez se. Utána kicsit nyüszögtem, nem vagyok sírós, pedig néha jó lenne, ha menne, jó sok feszkótól megszabadítana, és nem nyelném folyamatosan, hogy félévente egyszer valami teljesen abszurd kis dologtól kitörjön az egész mint egy vulkán.

Igazából csak azt akartam elmesélni, hogy fáj a fülem, és el akartam terelni a figyelmem a lüktetésről az írással. Jó kis depresszív valamit löktem is, hiába a gyökerek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése