Kevés cipőm van. 

Több okból is: egyrészt, mert egész életemben csóró voltam/vagyok/leszek(?), másrészt nálunk nem szokás több párt is birtokolni egy idényre (értsd. ha már van csizmám télre, minek még egy..), a harmadik pedig, hogy egyszerűen nem tetszenek a cipők. Csak a sportcipőmet szeretem, az én kis Nike-mat, amit 3 és fél éve 17-ről 10 ezerre leértékelve vettem. Első és eddig utolsó márkás darabom. A tornacipő a második számú, és ennyi..

Mindig elképzelem, hogy akkor most igényes leszek, változatosan és lánynak fogok öltözök. Az utóbbi másfél évben rászoktam a Deichmannra. Ez ebben az évben egy pár balerinát, papucsot, és a héten egy tavaszi/őszi cipőt (de legalább nőies, vastag, magas sarokkal, de stabil!)jelentett.. Nem mondhatni, hogy függő vagyok. :D

Régi vágyam egy igazi futócipő, amit ha Nála vagyok, a futópadon rendszeresen használok is. ... és ennyi.. kéne ez vagy az, de nem is igazán vágyok rá, mert semmi se tetszik, vagy a 400 párból talán 1-2. 

A táskák már egy másik kérdés, ezt nehezebben tartom féken, de itt jön a másik probléma, hogy nem tudok hozzájuk öltözni, mert ruhákkal épp olyan gyérül állok, mint a cipőkkel. Állandóan igénytelennek, rosszul öltözöttnek érzem magam, ha kimegyek az utcára. Normális ez?

De a táskákat azt nagyon szeretem! Legújabb szerzeményem, egy cuki kis világosbarna, elöl zsebekkel ezerér' a Hádából. :D

Táskát akarok venni... 

Ez az egész poszt onnan jött, hogy megláttam valakinél 20 pár cipőről, a készlet egy része felirattal.. hm. Ha minden lábbelimet összeszámolom, talán ha 15 van..