Ha valaki néha a blogom bal oldalára pillant a filmlistámra, észrevehette, hogy az utóbbi időben nem kicsit rákaptam az általam csak régi magyar filmeknek titulált második világháború előtti  remekekre. Korábban is voltak kedvenceim, ezeket újra és újra meg tudnám nézni, de felfedeztem pár újat is, amikről korábban még csak nem is hallottam, de legalábbis nem láttam.

A mai szerzeményem a Férjet keresek című kis kedvesség. Imádom Turay Idát (meg a többieket is), igazi komika. Nem tartom magam egyszerűnek filmek terén, sőt, de ezen hatalmasakat nevettem. A főhősnő úgy tud csak elaludni, ha felsorolja Magyarország uralkodóit. Nem akartam hinni a szememnek-fülemnek, korábban én is ezt csináltam, bár már egy jó ideje nem ők a bárányaim, nagyjából az alvásgondjaim óta. Azt hiszem ott hagytam abba, mikor már a feleségeiket is elkezdtem, de ők már nem mindig jutnak eszembe, ezen felidegeltem magam, annyira, hogy felkeltem és elővettem a könyvet, mert nem tudtam ki jön. Ilyen ez.