Nem nézegetem magam túl gyakran a tükörben, pláne nem egész alakosan, de ma egyszerű ember strandol napot tartottunk az erkélyen, értsd kicsit megpocskoltuk magunkat vízzel. Bejöttem, levettem a melltartót, és valahogy sikerült a tükör előtt megállni. A testemtől most tekintsünk el, olyan, amilyenné én magam tettem, az okok most lényegtelenek. De amitől frászt kaptam, azok a melleim. Tudom, nem egyformák, egyik mindenkinek kicsit nagyobb stb stb. Az enyémeknek viszont közük sincs egymáshoz, mintha két teljesen különböző emberhez tartoznának, eltérő forma és méret, a színük legalább egyezik.

Ezt a bejegyzést most pánikban írom, úgy olvassátok. Olyan rettegés fogott el, elkezdtem tapogatni össze-vissza, honnan tudjam, hogy az csak egy zsírpaca benne, nem pedig egy csomó. Mindkettőben vannak dolgok, és fájnak is, mert meg fog jönni, valamikor, egyszer, nálam mindig így van, csak semmi rendszer, semmiben kérem szépen. Ezért elfájogat hetekig is akár. Honnan tudjam, hogyan kell kinéznie? Széthíztam az agyamat az utóbbi 1 évben, szétfolytak a melleim is. Mi van, ha beteg vagyok? Hogy néz ki egy csomó? Milyen a tapintása?