... az események és az elintézendő dolgok kissé feltorlódtak. Apu is "szervezkedett", többek között egy szombati vacsorát, meg egy konyhafestést is, ami a saját hibájának elfedése miatt szükséges. Ő úgy tesz, mintha minden teljesen egyszerű lenne, és nem adna a csak félig egészséges Anyumnak egy halom munkát azzal, hogy illetve ahogy ő most mindent elrendezett.
Legalább 3 napig lesz minden szanaszét a konyhában és a konyhából, mert úgy sikerült összehoznia a kb. 1 napos munkát, hogy a festő majd esténként jön, mert csak úgy tud, és ez eltart minimum péntekig, amikor is Anyu kezelésen lesz, meg kórházba is mennie kell, és 2 órát tud maximum folyamatosan fent lenni, de aznap már készülődni kellene a szombati vacsorára, aminek semmi, de semmi értelme nincs azon kívül, hogy mindenkinek plusz vesződséget, sőt kínlódást okoz, mert ő most vacsorát akar adni ezért, és ezért.
Bonyolult. És én találok ki hülyeségeket. Pl.: most a kiscicák
Holnap mennem kell be a városba, először a kórházba a vérvétel eredményéért, vagyis csak a vércukorterhelésért, a TSH-t ha minden igaz, látja az orvosom, legalábbis nagyon remélem, mert legutóbb, mikor nála voltam még egyszer rá is kérdeztem, hogy biztosan elegendő-e az egyiket kikérnem, erre ő, hogy igen, mert ő 2-3 nappal később már látja a rendszerben. Ha félreértettük egymást, abból gond lesz, mert nem tudok szeptember végéig visszamenni hozzá, hogy akkor kell-e nagyobb mg a pajzsmirigy bogyómból. Meglátjuk.
Anya csütörtökön nagytakarítást akar tőlem. Utálok takarítani, de persze kell, ez nem is kérdés.
Be kell jelentkeznem a fodrászomhoz, mert április(!!!) óta nem volt befestve a hajam, enyhén szólva is gusztustalan, meg hiába növesztem, de december óta vágva sem volt, el is van már törve, egy frissítés mindenképpen rám fér. Holnap délelőtt felhívom, még indulás előtt, péntek délutánra szeretném, ha elvállalna.
A vacsorára annyiban térnék ki, hogy sütni-főzni kell, és elbassza a nagy tatarozási terveimet, amit erre a napra iktattam be eredetileg: teljes körű epilálás, borotválkozás, körmök festése, szemöldök szedés, meg még ami akkor eszembe jut. Hajat mosni úgyis csak vasárnap délelőtt akartam, mert kb. 11 és fél 12 között fog ideérni ha minden jól alakul, de ez attól függ, mikor indul el. De 6-kor már biztos úton lesz, ahogy ismerem. Úgyhogy most mindent előtte kell megcsinálnom. :(
Hatalmas probléma tudom, de hát itt nem tervezhetek magamnak semmit, mert valaki mindig felborítja. Apu még krumpliszedést is lebegtetett a hétre, de nagyon remélem, hogy ez szépen elmarad, mert most festettem ki tényleg nagyon szépen az ablaktakarítástól lerongyolódott ujjacskáimat, mert mifelénk a kesztyű sem dívik, és holnap orvoshoz kell mennem, nincs kedvem rejtegetni a kezem előle, a föld és a krumpli befogják, mert ismétlem, mi kesztyű nélkül nyomjuk itt falun. "Hát hogy nézne az ki!"
Az is bizonytalan, mikor lesz egyáltalán visszapakolva a konyhába, mit csinálunk közben a cicákkal, akik szintén ott laknak, a festés alatt kint a kamrában egy elkerített helyen, tegnap volt a főpróba, és olyan játszi könnyedséggel röpültek át a "kerítésen", hogy csak na. Ez nem igazán opció. A lakásból ki vannak tiltva. :( De az is egy nap, mire annyira kitakarítunk ott, hogy mindent vissza lehessen pakolni. És a kedvencem, ugye a "mit szólnak?" A másik felem k. nem fog szólni semmit, mert ilyenekkel nem foglalkozik, hogy Anyukám szerint kosz van itthon. Szerinte egyébként is mindig kosz van.
A cicákat pedig meg kell fürdetni még egyszer, mert van már bolha elleni samponunk, és még mindig nagy szükségük van rá.
Most ennyi jut eszembe, meg még a szokásos apróságok.
Menjünk már, és legyünk ketten a babákkal!
Legalább 3 napig lesz minden szanaszét a konyhában és a konyhából, mert úgy sikerült összehoznia a kb. 1 napos munkát, hogy a festő majd esténként jön, mert csak úgy tud, és ez eltart minimum péntekig, amikor is Anyu kezelésen lesz, meg kórházba is mennie kell, és 2 órát tud maximum folyamatosan fent lenni, de aznap már készülődni kellene a szombati vacsorára, aminek semmi, de semmi értelme nincs azon kívül, hogy mindenkinek plusz vesződséget, sőt kínlódást okoz, mert ő most vacsorát akar adni ezért, és ezért.
Bonyolult. És én találok ki hülyeségeket. Pl.: most a kiscicák
Holnap mennem kell be a városba, először a kórházba a vérvétel eredményéért, vagyis csak a vércukorterhelésért, a TSH-t ha minden igaz, látja az orvosom, legalábbis nagyon remélem, mert legutóbb, mikor nála voltam még egyszer rá is kérdeztem, hogy biztosan elegendő-e az egyiket kikérnem, erre ő, hogy igen, mert ő 2-3 nappal később már látja a rendszerben. Ha félreértettük egymást, abból gond lesz, mert nem tudok szeptember végéig visszamenni hozzá, hogy akkor kell-e nagyobb mg a pajzsmirigy bogyómból. Meglátjuk.
Anya csütörtökön nagytakarítást akar tőlem. Utálok takarítani, de persze kell, ez nem is kérdés.
Be kell jelentkeznem a fodrászomhoz, mert április(!!!) óta nem volt befestve a hajam, enyhén szólva is gusztustalan, meg hiába növesztem, de december óta vágva sem volt, el is van már törve, egy frissítés mindenképpen rám fér. Holnap délelőtt felhívom, még indulás előtt, péntek délutánra szeretném, ha elvállalna.
A vacsorára annyiban térnék ki, hogy sütni-főzni kell, és elbassza a nagy tatarozási terveimet, amit erre a napra iktattam be eredetileg: teljes körű epilálás, borotválkozás, körmök festése, szemöldök szedés, meg még ami akkor eszembe jut. Hajat mosni úgyis csak vasárnap délelőtt akartam, mert kb. 11 és fél 12 között fog ideérni ha minden jól alakul, de ez attól függ, mikor indul el. De 6-kor már biztos úton lesz, ahogy ismerem. Úgyhogy most mindent előtte kell megcsinálnom. :(
Hatalmas probléma tudom, de hát itt nem tervezhetek magamnak semmit, mert valaki mindig felborítja. Apu még krumpliszedést is lebegtetett a hétre, de nagyon remélem, hogy ez szépen elmarad, mert most festettem ki tényleg nagyon szépen az ablaktakarítástól lerongyolódott ujjacskáimat, mert mifelénk a kesztyű sem dívik, és holnap orvoshoz kell mennem, nincs kedvem rejtegetni a kezem előle, a föld és a krumpli befogják, mert ismétlem, mi kesztyű nélkül nyomjuk itt falun. "Hát hogy nézne az ki!"
Az is bizonytalan, mikor lesz egyáltalán visszapakolva a konyhába, mit csinálunk közben a cicákkal, akik szintén ott laknak, a festés alatt kint a kamrában egy elkerített helyen, tegnap volt a főpróba, és olyan játszi könnyedséggel röpültek át a "kerítésen", hogy csak na. Ez nem igazán opció. A lakásból ki vannak tiltva. :( De az is egy nap, mire annyira kitakarítunk ott, hogy mindent vissza lehessen pakolni. És a kedvencem, ugye a "mit szólnak?" A másik felem k. nem fog szólni semmit, mert ilyenekkel nem foglalkozik, hogy Anyukám szerint kosz van itthon. Szerinte egyébként is mindig kosz van.
A cicákat pedig meg kell fürdetni még egyszer, mert van már bolha elleni samponunk, és még mindig nagy szükségük van rá.
Most ennyi jut eszembe, meg még a szokásos apróságok.
Menjünk már, és legyünk ketten a babákkal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése