2015. május 31., vasárnap

Tegnap este végre hazaértünk. Saját ágy, saját szabályok, saját ételek. Csináltunk is gyorsan ma spárgát, orvoslandó a rossz utolsó élményt, ha már M szüleinél jól elrontották, és alig bírtam lenyelni egy-egy falatot. (Azt mondja ez szokásos, sose sikerül rendesen, aztán mindenki meg van sértve, ha szóvá merik tenni.) Nem azért, de a miénk valami isteni lett. :)

Persze minden szanaszét a lakásban, de a kupi is a miénk legalább, és ilyenkor egyébként se egyszerű helyet találni az újonnan érkezett könyveknek holmiknak.

A kölykök jól viselték, bár ebbe belefért a fiú részéről mind a két odaúton egy-egy hányás is. A lány meg általában problémamentes, mellesleg ő a kevésbé okos is, nem tudom mennyi az összefüggés.

Remekül komponált "" képek menet közben:







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése