Már tegnap délután is fájt a nyakam, de estére teljesen bekészült. Sikerült olyan szinten elaludnom a vállamat és a nyakamat is, hogy alig bírom forgatni  a fejem. :(

Közben egyfolytában azon jár az eszem, nehogy elfelejtsünk valamit az utazásokkal kapcsolatban. Mindenhol listák hevernek kihúzandó tételekkel. Bár ez az egyik kedvenc hobbim: imádok listákat írni.. :D Egyszerű ember vagyok, és valószínű nem véletlen, de a papír-írószert is imádom.. :D

Most mindent imádok, mint Rubint Réka a facebook posztjaiban: imád futni, a gyerek rajzát, a következő terméket stb stb. És persze utána még 3-5 szív, mert az is kell. Egyébként semmi bajom vele, meg szeretem a tornáit, csak nagyon rákattant már ezekre az utóbbi időben. 

Remélem a kölykök megint olyan jól viselik az utat, mint amikor jöttünk, bár most legalább háromszor biztos, hogy kell almot takarítani 12 óra alatt. Kétszer akkorák, mint voltak, még a kislány is, akiért kicsit aggódunk, hogy nem fejlődik, de a lényeg, h nagyobb macskák, nagyobb kupacok... :D Az úti wc, pedig nem túl nagy.. :/

Már írtam az oktatónak a jövő heti vezetési időpontok miatt, remélem összejön, ahogy elterveztem, most mosok, tanulok, teregetek, tanulok, pakolok, tanulok, mosogatok, tanulok. 

A padlásra is fel kell mennem a ketrecért, hadd lássák a gyerekek előtte, nem csak úgy bedobjuk őket indulás előtt 2 perccel... 

Nagyon ragaszkodnak hozzánk, biztos vagyok benne, hogy hiányozni fogok nekik, mi van ha 1 hónap után nem ismernek meg??? :(