Először is le kell szögeznem, hogy legalább másfél éve nem ittam egyszerre többet egy pohár alkoholnál. Ehhez képest tegnap eltüntettünk két üveg bort, spanyolt, ekkor ő kidőlt, mert dolgozott, tovább is mint kellett volna, utána hazajött, elmentünk csavarér' meg bevásárolni, és én vezettem, azt is túl kellett élnie, tehát nem volt meglepő, hogy fél 2 körül beszéd közben egyszerűen elaludt. :)

De nekem ennyi nem volt elég, benne voltam a zenéimben, énekeltem, pörögtem, nosztalgiáztam, és felbontottam a harmadik üveggel is. Na ez volt a hiba, vagy a hibák közül a legnagyobb. Még ki is öntöttem belőle a szőnyegre, és már rettentően szédültem, úgy éreztem itt az elég most már, 3 óra volt. 

Fetrengtem az ágyban, majd a bor úgy döntött, inkább kijön. Vörös volt. Két lehetőség van, vagy az első üveg volt, vagy a harmadik. Az utóbbira szavaznék, mert az nem esett jól. Én hülye. Majd kómába zuhantam.

Reggel olyan szintű másnapom volt, hogy a fejemet megfordítani a párnám is fájt. Alvás több részletben ment, de arra nem volt erőm, hogy megmozduljak. 11.45-kor tértem úgy magamhoz, hogy ő közben újra elaludt mellettem, szintén macskajajjal a kis testében. Azt hittem a zuhany segít, de hiú ábránd volt. Később kaptam ágyba kávét (nem szó szerint szerencsére :D), és reggelit (ebédet!) is; Egy óráig majszolgattam két pirítóst, sejthetitek. 

Közben agyaltam, hogy tehettem tönkre magamnak a saját születésnapomat, hiszen ő csak emiatt nem dolgozott ma, és én meg se tudok mozdulni, de nem csinált belőle ügyet, fetrengett velem együtt.

Nagyon lassan mégis visszatért belém az élet, és akkor kitalálta, hogy elvisz vacsorázni, ne főzzek ma. Közben olvastam sok-sok üzenetet amit kaptam, a szüleivel és a húgával is beszéltem telefonon, ők is felköszöntöttek.

Már nézegettük a tőlünk nem messze lévő kínai éttermet, oda sétáltunk el végül. Nem mertem kockáztatni, és sült tésztát ettem csirkemellel. Nagyon, de nagyon finom volt. Ő valami mogyorószószos vegyes húsost rendelt, marhával, csirkével és garnélával. Az egyáltalán nem ízlett, és úgy nézett ki, mint a marhapörkölt, az íze viszont meglepően teljesen más. :D A kis falusi és ráadásul most oltárian másnapos gyomromnak nem biztos, hogy jót tett volna valami különlegesség. Az étterem egyébként tetszett, nagyon igényes volt, bár azt is hozzá kell tennem, hogy én nem járok ilyen helyekre.

Hazamentünk, fetrengtünk egy kicsit, majd melegebb ruhára váltottunk, és elindultunk a belvárosi parkba (Planten un' Blumen a neve), ahol esténként zenére ugrál a víz. :D Wasserlichtspiele -nek nevezik, és nagyon szép. Ez a park egyébként hatalmas, mindenféle fákat és növényeket lehet látni és gond nélkül el lehet tölteni egy egész napot ebben a gyönyörű környezetben; rengeteg ember volt ott, pokrócokon, már bekészültek az előadásra. Nagyon tetszett.

Elmondta, hogy egészen mást talált ki mára, de ez most nem jött össze, persze mikor kérdeztem, mégis mi volt a terv, nem árulta el. Kellett nekem berúgni, elment a fél szülinapom a másnappal*.

Összességében jó volt a nap ébren töltött része, mert bár valamiért anyukám csak üzente Tesómon keresztül, h boldogot, apu meg fel se hívott, nem szoktak ilyet, biztos dolguk van, de mein M széppé tette, mert olyan, amilyen, és a sok üzenet, - amit persze én "követeltem ki"azzal, hogy bejelentettem Nektek is - megmelengette a szívemet. Köszönöm még egyszer! 

*Megjegyzés: Ne igyak a szülinapom előtti este!