Már korábban volt róla szó, de semmi komoly tervünk nem volt a nyaralásra, kivéve az irányt: Észak. Az apja felajánlotta, hogy eljön, és vigyáz a kölykökre, és akkor elmehetünk valahová. Az elképzelés akkor realizálódott, mikor apuka telefonált, hogy rendelt jegyet, ettől és eddig itt lesz, menjünk. 

Életemben nem nyaraltam még, gondolom ezt nem úgy szokás intézni, ahogy mi tettük:

Másfél héttel korábban megtudni, hogy megyünk. 

Ő: - Apa foglalt jegyet, mehetünk nyaralni, hová akarsz menni?

Én: - Nem tudom. Nekem mindegy, nem voltam még sehol, minden új.

Ő: - De nem akarok én dönteni.

Én: -Találd ki, nekem minden jó lesz, csak legyen zárt  wc. (Figyeljünk a magas igényeimre! :D)

A következő nap:

Én: - Nem kellene foglalni valami szállást?

Ő: - De hol?

És ez így ment még 3 napon keresztül, míg végre tegnap este:

Ő: - Két nap Dánia, meg még 3 nap Svédországban, ahol minden nap tovább mennénk, és máshol aludnánk? 

Én: - És ha csak két városba  mennék, és nem arról szólna 6 nap, hogy végig a kocsiban ülünk?

Végül megállapodtunk Koppenhágában, és Malmőben, a két várost, - és a két országot is -, egy híd köti össze, így nem megy el túl sok idő az autózással, legalábbis remélem. Ezután 10 perc alatt lefoglalt 3, illetve 2 éjszakára egy-egy - szerinte kedvező árú - hotelszobát, és rendeltünk egy könyvet ami tökéletesen illeszkedik az útvonalunkhoz, és készen is voltunk.

Ez tényleg ennyire egyszerű?