Mit csináljunk ma? Nincs foci..

Ez a kérdés tegnap hangzott el, és elég sokat elárul arról, mit szoktunk együtt csinálni hétköznap esténként. Szegény egyszerűen használhatatlan, pedig mindig alszik egy kicsit esténként. Pénteken fél 9-kor már aludt. De én se vagyok jobb. Míg itt voltak a vendégek, legkésőbb felkeltem 8-kor mindig, akkor is, ha nem kellett, tőlem ez nagyon nagy dolog. Sokkal jobban éreztem magam a bőrömben, de most, hogy megint egyedül vagyok, egyre tovább alszok; érzem, ahogy lépeget egyre közelebb a depresszió, megint. Utálom ezt, utálom magamat, hogy nem tudok jót kihozni a helyzetből, ami tegyük hozzá egyáltalán nem rossz, sőt.

A mai nap izgalma az nem új autónk lesz, amit ma hoz el, ha minden igaz. A véleményemet ismeritek, minek kell ez nekünk? 3?? Összeszámoltam az autók költségeit, és rohadt sok. De ha kocsikról van szó, beszélhetek össze-vissza, le se szarja amit mondok. Szeretnék jól belerúgni valamibe, ha arra gondolok, otthon még 4 autóroncs várja, hogy igazit építsenek belőle (ott is fizet egy garázsért, bizony ám), én ezeket csak Rest-Rostautos-nak nevezem, mert kb ennyi értelmük van. 

Soha nem lesz lakásunk, mert az ugye elérhetetlen (szerinte), de ez rendben van. Ehelyett itt ülünk egy kétszobásban, ahol nem tudunk mozdulni se lassan (nem viccelek), tele van felesleges dolgokkal, amit kidobni persze nem lehet, de el se költözünk, mert ő nem akar az egyik béreltből a másikba költözni.  Remek!

Egy példa arra, mi kerget néha az őrületbe: a padlás tele van papírdobozokkal, de nem 20-30, hanem legalább 100 darab, különböző méretekben (mert nyugati fogyasztói társadalom tagja ugyebár, és elég gyakran rendel, vagy vásárol valamit..), alig lehet belépni, kidobni meg pláne nem, mert időnként lehozunk egyet, ami jó a papírszemétnek, meg is van oldva a probléma nem? Legszívesebben felmennék egy késsel, és szépen laposra "alakítanám" a dobozokat.. Gondolom értitek!

Elmenni nem akarok itthonról, mert az pénzköltéssel jár, és próbálok semmit sem venni. Kedvem lenne nézelődni, de a vásárlás lehetősége nélkül nem izgalmas, egyedül várost nézni pedig lehangoló. Ülhetnék akármilyen szép helyen, semmi értelme. Ezért volt olyan jó, mikor itt volt Tesóm, vele jártunk mindenfelé, láttunk rengeteg mindent, már ha rá tudtam venni, hogy felkeljen, és kimenjünk a lakásból. Egy családból származunk, úgy tűnik, mi nem tudunk szórakozni, vagy jól érezni magunkat. 

De anyagilag ez nem mehetne így sokáig, egy halom pénzt elköltöttünk, főleg, ha hárman voltunk. :(

Most jobb híján mosok, mosni jó, és izgalmas, ja, nem! :/

Tegnap azt javasolta, ha már annyira unatkozok menjek el a bankba és kérjek átutaláshoz papírkát. Na azért ennyi izgalomra nem vágyom, még nem hevertem ki a múltkori bankos kalandot se, most meg menjek be egyedül, és senki se segítene, ha lófaszt se értenék, mint legutóbb.

Éjszaka forgolódok az ágyban és nem tudok elaludni, agyalok a nemlétező vagy másoktól függő jövőmön. 

Lejárt a mosógép, megyek a dolgomra.