A hétvége egészen jól alakult. Barátaink írtak szombat délután, akarunk-e egy kicsit grillezni a szabadban, majd náluk iszogatni és játszani. (Ezt a srácot M apja szidta mint a bokrot esküvő után, mert nem ment oda hozzá gratulálni. Értitek, neki nem gratulált a mi esküvőnkön. :D) Felbuzdulva a már 5 napja tartó nyáron, ujjatlanban mentem, nem kellett volna mert a park elhelyezkedése miatt jól megfújt a szél, a folyó partján is voltunk, vártam már az indulást, majd szétfagytam. 

A legjobb, hogy biciklivel mentünk, ilyet együtt még sose csináltunk, legalábbis nem ennyire messzire, és annyira nagyon jó volt. Hazafelé már S-Bahnnal kombináltuk, mert egy kicsit be voltunk csicsentve, és M olyan állapotban biciklizve veszélyesnek érezte magát. Én elvoltam, engem inkább a lépcsőn fel-és levonszolás, meg a biciklistől S-Bahnon imbolygás rázott meg. Tekerni jó, még úgy is, hogy mindenféle baja van a biciklimnek, a szerelőnél még szorosabbra húzták a féket, így mindig nyikorog, ha forgatom a kormányt, és baromira idegesít, hogy nyikk-nyikk. Negyed 3 körül értünk haza éjszaka. :) Másnap reggel 7-re ment, nem volt teljesen magánál szegény.

Apropó "tekerés" :D, valamiért az elmúlt bő hétben annyit szexeltünk, mint másfél  vagy két hónap alatt kb. Ezt most nem tudom mire vélni, talán a napfény, és a mininyaralás hatása...

Jaj, és még az odaúton a biciklizés során találtam egy könyvet, még fóliában. M szerint már elém vetik magukat, mert olyannál akarnak lenni, aki szereti őket. :D

***

Reggel kivittem M-et az állomásra, a repülőtérről inkább lemondott, mert szerinte gps nélkül nem találok vissza, ezen besértődhettem volna, de valószínűleg igaza van. 4 órakor 2,5-3 óra alvás után a szemeimet forgatni is fájt; nagyon nehezen alszom el mindig, a helyzet csak rosszabb, ha tudom, korán kell kelnem, akkor még úgyse sikerül. Saját bevallásom szerint is ügyes voltam, kiparkoltam a mélygarázsból, suhantam oda, suhantam vissza, visszaparkoltam a mélygarázsba, beparkoltam a másik kocsi mellé, elég szűken vagyunk, megdicsértem magam, nem szokásom, felrohantam, még épp csak 5 óra múlt, hogy akkor alszok. Mint mondtam nagyon rossz elalvó vagyok, nem is ment, egy óra próbálkozás után inkább feladtam, felkeltem, és azóta mindenfélét csinálok. 

El is öntött valami fura energia. Ez nálam mindig csak egy futó kaland, érzem is, hogy már túlpörögtem, nagyon fent vagyok, ez gyorsan átfordulhat, és ott találhatom magam a legmélyebb veremben. Igyekszem tartani magam azért, néha sikerül is.

Azt se tudom, mihez fogjak a lakásban: takarítsak, pakoljak, tanuljak a sulira, vagy olaszt, vagy németet, menjek el itthonról, szortírozzak? Nem vagyok valami jó az időbeosztásban, a legritkábban csinálom meg amit elhatározok, általában elkezdek valamit pakolni, vagy takarítani, és ami útközben eszembe jut, a végén ott kötök ki, amire nem is gondoltam.

Kerestem mindenféle klassz IR receptet, be is vásároltunk vagy 5-6 féléhez, így egy jó ideig tudok olyat főzni, amit ennem kell.  A mai menü: gombás-mascarponés tészta.