... 10 után meg is érkeztek a szülők. Hoztak pár kisebb bútort is, ezért először nagy cipekedés volt, majd egy kis társalgás. Nem tudom, miért vagyok mindig annyira befosva tőlük, kedvesek velem. Bele a szemembe, és néha tényleg úgy érzem, h kedvelnek is.
Hoztak olyan ízesített ásványvizet, amit mindig náluk szoktam inni,, és tudják, hogy szeretem.
Jött velük a kicsi 16 éves kutyájuk is, aki már elég keveset lát, és még kevesebbet hall, és lépten-nyomon bepisil, de megoldották pelenkával, ami nem néz ki olyan hülyén, mint ahogy hangzik.
A takarítással kb. este fél 10-re végeztem, és annyira ideges voltam a végére, hogy már fájt a gyomrom, beleállt valami fájdalom a derekamba ("baszta az ideg"!), és olyan erős fejfájást kaptam. Utána meg még 5-6 kör cipekedés a másodikra. Teljesen lefáradtam. Mikor végre ágyba kerültünk negyed 1 körül, nem kellett ringatni.
Fél 10 előtt keltem fel, voltam már többször is ébren, de még nem volt kedvem kimenni a szobából. Ez a hülye szorongás mindentől.. :(
Beszélgettünk egy csomót, vagyis hallgattam egy csomót, és beékeltem időnként egy-egy mondatot, csináltam kávét, együtt megiszogattuk. Hangulatos. :) A lényeget értem legtöbbször. Vagy nem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése