2016. február 1., hétfő

Amikor pénteken M hazaért a munkából, alig állt a lábán. Ilyet még soha nem láttam tőle, ki is derült nem sokkal később, hogy elég magas a láza, megteáztattam, begyógyszereztem, és mély álomba zuhant. Pár óra múlva felébredt, de a láza még magasabb lett. Tegnap elvileg jobban volt, de akármennyire is ellene volt, állandóan mérettem a lázát, és nem akart jobb lenni. Éjszakára végül bekötöttem kezeit-lábait vizes ruhákkal, ma már csak hőemelkedése van/volt, de egyfolytában tapogatom a homlokát, forró-e, ő meg csak pislog hálásan.

Remélem nem tüdőgyulladása van, vagy valami hasonló, mert köhögött egy kicsit, de a lázon kívül semmi más tünete nem volt. A következő hónap így is elég megerőltető lesz neki, mert két héten is ügyeletes (külön köszönet a remek beosztásért, hogy januárban egyszer se volt), majd egyik héten végig Svédországban lesz, a másikon meg 2 napot Franciaországban tölt; 6 különböző géppel röpköd nekem össze-vissza, ő még pluszban vonzza is a rossz időt, turbulenciát és hasonlókat. Nem leszek nyugodt. :( 

Szó szerint egész hétvégén ágyban volt, nem mintha rá kellett volna parancsolni; és épp most köszönte meg a törődést, hát nem cuki? Szombat reggel elmentem és bevásároltam egy halom gyümölcsöt, azóta azzal tömöm. 

*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése