2013. március 17., vasárnap

#45

Az ún. szobám gyakorlatilag nappaliként funkcionál. Apu a szobájukban meccset néz, két tévé van, tehát anyu "nálam" néz konkrétan bármit. Igénytelen, nyálas,  amcsi tévéfilmek követik egymást. Már majdnem hányok. Egy rakás szar. Most épp a filmbox-on, vagy hol. Nem gátolja az sem, ha épp a közepén tart a film, amikor bekapcsolja a tévét. Ő nézi, és bedől neki. Azt hiszi, hogy ezek igazi filmek. 
De itt legalább nem kell megkérdeznie, hogy ennek mi lett a vége. (Egyik kedvenc kérdésem.) 

Valóban nem nézünk együtt francia (vagy bármilyen más) művészfilmet.

És végül ki kell jelentenem a teljesség kedvéért, hogy nagyon szeretem az anyukámat. :) 

Update:

Vége a filmnek, most össze-vissza kapcsolgat, és felénél járó filmekbe néz bele 1-2 percre, hogy mi lehetne a következő. Anyukám szar filmet castingol....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése