:(

Holnap utazok haza. Ma pakolok és sírok. (Gondolom a sírásból marad későbbre is..) Két hónapig leszek Nélküle. 

Reggel kezdődik a horrortúra. 6.00-kor kelés (nálam ez inkább felriadás!).

1. A vonat 8.14-kor indul, ha elindul egyáltalán, legutóbb már az is 20 percet késett.

2. Érkezés Budapestre hivatalosan 22.35-kor, ez rendszeresen csak 22.50-re sikerül, ami azért a lehető legkellemetlenebb, mert van egy vonatom, ami akkor indul(na), de ehelyett mehetek a 23.55-tel 

Bp. Keleti pályaudvar: 1 óra várakozás, nekem elég durva arcokkal. Jegyet kell vegyek, ami azt jelenti, h a hatalmas bőröndömmel, és a kitömött sporttáskámmal, valamint az önmagában sem könnyű vagy kicsi kézitáskámmal le kell evickéljek az aluljáróba. Legutóbb szó szerint úgy vonszoltam le ezeket magammal. Fura arcok ott is, akik lehet csak ennyi utazás után tűnnek durvának, és ugyanolyan fáradtak, mint én. Vissza ugyanez, majd várakozás a vonatra, h talán beszállhassak, és ott várhassak tovább. 

3. Már csak 2 óra vonatozás, ahol nem alhatok el, és magamra is ügyelni kell, mert a fura arcok fel is szállnak... 

4. Az állomáson az apukám vár, akivel szépen 1 óra alatt hazaautózunk.

Ha minden jól megy, és egyik vonat sem késik, siklik ki, vagy egyéb finomságok, akkor hajnal 3-ra már kicsiny falumban lehetek, és talán épp az ágyam felé közelítek.