Manu már 5 órakor felébresztett, akkor épp a legnagyobb plüssállat esett a fejemre a jóvoltából. Nem akart kimenni, csak játszott a drágám. Össze-vissza pattogott. :) Ez roppant cuki lenne, ha nem hajnalban csinálná, és nem a fejem tetején.
6.40-kor csörgött az óra, 8-kor indult a busz, ami késett negyed órát. A városban mindenhol állt a hó, vagy inkább a latyak. Elküzdöttem magam egy helyi járatig, ide-oda csúszkáltam végig, szerintem egy pingvinre emlékeztettem járás közben. Hülyén nézek ki, ha nem akarok elesni.
Kibuszozok a kórházhoz, elmegyek az ún. kis vérvételibe, ahol a vércukorterhelést, és egyebeket csinálják. Hát már nem ott. Visszatették strukturális változások címén a nagy vérvételi helyhez, ami mindig tele van, és ha csak elmegyek mellette, már hányingerem van, ami azért külön "vicces", mert üres gyomorral kell mennem, már alapból szédelgek, és még meg kell innom egy undorító, cukros löttyöt, ami inkább kifelé jönne, mint lefelé haladna a gyomrom felé, aki azt is hihetné, hogy kaja.. de nem! Itt kiderült:
1. Vérvétel 7-11 között, és mivel nekem - vérvétel, cukros lötty, 2 óra evés-ivás, rágó, bármi nélkül, majd még egy vérvétel - a menet, már el se kezdik, mert mire a 2 órám letelne, már bezárt a bazár. Jöjjek vissza holnap reggel 7-re. Juhéjjjjj! :(
2. Van TB.-m. A kartonozóban már épp el akart küldeni a nőci, de volt annyi eszem (most véletlen forogtak a kerekek, ez is ritka), hogy mondtam neki, nézzem már rá gyorsan, rendben vagyok-e még, és igen. Fogalmam sincs hogy lehet ez, mert azt hiszem senki sem fizet utánam semmit.
Lehet, ha holnap reggel megyek, már nem lesz érvényes, ezt nagyon tudnám értékelni.
Ezután ettem-ittam gyorsan, mielőtt rosszul lennék. Mentem a buszhoz, orrom előtt megy el, elcsattogtam a köv. megállóig, az a busz meg se áll már ott, amire én gondoltam. Persze minden lépéssel hatalmas hóba vagy sáros hóba lépek.. Csúszkálok, fázok, mindenhol, mert a két zokni is kevés, akkor is ha az egyik nagyon vastag és még hosszúszárú is.
Csak bejutottam nagy nehezen a városközpontba, ahol már se kedvem, se időm nem volt mászkálni, csak bementem az antikváriumba a megrendelt könyvemért, és hazajöttem a 11-es busszal.
A lábam még mindig nem engedett ki. Olvastam valahol, hogy ez nem is a vérkeringés, hanem a hormonok miatt van.
És még egy kitérő. Az antikvárium ugyanaz, ahová eddig is jártam, csak elköltöztek, és ezért nem vágtam le, h ez az új cím, ugyanazt az üzletet takarja, de itt a lényeg, hogy most egy olyan helyen van, ami egy udvar, tele nekem puccos üzletekkel. Elképzelem, hogy cicamicák felékszerezve, papírtasikkal a kezükben megdöbbenve néznek fel: óh, te jó ég könyvesbolt. Na, hát ennyire nem illik oda. :) A régi hely jobb volt, antikváriumosabb, elrendezésében is, meg ott régi könyvillat volt. Azért még egy másik történelmi könyvet is hozzácsaptam gyorsan, így eltüntettem a Mamámtól kapott névnapi pénz maradékát is.
A mérleg tehát:
- fülbevaló
-4 bugyi
-Balea éjszakai és nappali krém
-hajcsavaró
-2 könyv
Lényeg, hogy megint szép összefüggő poszt született. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése