Még az esküvőn kiderült számomra, hogy meg fogja kérni a kezem. Akkor azt mondta, tudja mikor, de azt még nem, hogyan. Oh!!!!!!

Vasárnap egy régebbi beszédfordulatunk jutott eszembe, amit már egy ideje nem mond („Ich brauche noch Zeit.”), és rákérdeztem, hogy már nincs rá szüksége, vigyorgott, és azt mondta nincs. Persze bogár a fülemben, mert azért mégis csak érdekes ez, bedobtam 1-2 kérdést még, de nevettünk közben, mert próbált nagyon titokzatos maradni. Már azt is tudja, mikor, és azt is hogyan kéri meg a kis kacsómat (ez egyébként olyan nőiesen hangzik, egyáltalán nem illik hozzám..). Még megkérdeztem, biztos-e benne, hogy kell-e ez neki, de a legcukibb mosolyával mondta: „Ich bin mir sicher.” 

Azért ez egy kicsit izgi, nem?

Már nincs egy hónap az évfordulónkig, júliusban szülinapom van, illetve nyaralni is akar a hónap végén. Milyen időpontokhoz kötnek még lánykérést a fiúk?  De valahogy nincs meg a kép a fejemben, ahogy elmegy gyűrűt venni.

Egyébként itt nem tipikus a gyűrűvel kérés. Testvére meg a pasija is most mentek el gyűrűt nézni, pedig már karácsonykor megvolt a nagy kérdés. (Akarsz segíteni, hogy kevesebbet adózzak? – Na jó, most nagyon gonosz vagyok…)

Akiknél az esküvőn voltunk, ott a lány nem is látta a szertartásig. Egyforma karikagyűrű, csak a nőiben volt egy kis kő is, és ennyi. Kevés dologhoz ragaszkodok otthonról, de azért a kérést egy gyűrű különbözteti meg a kérdéstől, vagy nem? Csak legyen jó az ujjamra, és tetsszen, a többi nem számít. :)

(Persze az sem kizárt, hogy ez az egész soha nem történik meg…)