Jóságok, június 10:
(tegnap nyilván a kanapé)
- Felkeltem az ébresztőórára
- Mostam, teregettem a napos erkélyre
- Ki
ganéztamtakarítottam végre a kölykök nagy ketrecét (mióta hazaértünk a nappaliban hevert, de ők nagyon jót aludtak a tetején, ahogy a kocsiban is szoktak) - Végérvényesen rendet raktam: minden elől kallódó holmit, ketrec is felkerült a padlásra
- Áthúztam az ágyneműt, átforgattam a dögnehéz matracokat
- Meghozta a postás a répareszelőmet (:D biztos van rendes neve, de nekem a gyönyörű salátáim miatt a répához kell), foghagymanyomómat, és egy Romy könyvet, ami legalább 3-szor akkora, mint vártam
- Jött a bácsi (velem egykorú kb.) ellenőrizni/cserélni a tűzjelzőket, sokat kellett vele beszélni, és csak kicsit éreztem magam hülyének közben, avagy bólogatni, mosolyogni a végsőkig, és ha szerencsém van, és kérdez, tudom a választ :D
- És végre valahára végeztem a második német nyelvű könyvemmel (vastag volt, kicsi betűkkel, és M szerint nehéz nyelvezettel)
- Kiporszívóztam az egész lakást is (az mindig sok-sok emelgetéssel és tologatással jár nálunk). Ez a gyerekek szemszögéből a szekrény tetejéről így néz ki:
Nagyon cukik! :)
VálaszTörlésImádom is őket! :)
TörlésNagyon aranyosak! A vörös elég ijedtnek látszik.Melyikük melyik?
VálaszTörlésKöszönik szépen! :)
TörlésMind a kettő elég ijedt, ha porszívózok. Bár Max, a vörös elég jól bírja már, egy méterre is meg lehet néha közelíteni a szörnnyel. :D Nina a fehér, 3 folttal viszont retteg tőle. Általában fordítva szokott lenni, csak véletlen hogy a fiú néz ki ijedtnek. :)
milyen érdeklődve néznek:)
VálaszTörlés