Természetesen még mindig nem mostam hajat. Tegye fel a kezét, akit ez meglepett, engem nem.

Elvileg ma jó idő lesz, már süt a nap. Vasárnap óta nem tettem ki a lábam a lakásból, akkor is csak a ház előtt parkoló autóig kipakolni az utazásból hátramaradt holmikat.

A tegnap esti bevásárlásból nem lett semmi, mert M szó szerint húzta a lábát, és vacsora után egyszerűen beesett az ágyba majd aludt fél 10-ig. Ismét jót beszélgettünk az összesen 3 óra alatt, amit egymás társaságában töltöttünk. Nem az ő hibája, de ennyi idő nekem nem elég, hogy előmerészkedjen belőlem a mondanivaló. 

Aggódok is érte a térde miatt, eddig csak a lépcsőn nem tudott fel -és lemenni, most már mindenféle mozgással gondja van. Hiába könyörgök neki, hívjon már fel egy orvost, és jelentkezzen be, nem, azt mondta az egészségügyis (vagy minek hívják ezt egy cégen belül), hogy egy héten belül el kell múlnia. Nem baj ám, hogy már csütörtök van. Direkt az automata váltós autóval ment, mert a dugóban a váltóssal igencsak meggyűlt a baja a térde miatt. De tegnap már ez is mindegy volt. Lehet mégis bicikliznie kellene ahogy eredetileg is tervezte, de azt hittük az csak még jobban ártana. Ki érti ezt?!