2015. június 19., péntek

Végre sikerült beszélnem unokatesómmal, tegnap érkeztek haza a kórházból a babával. Annyira szeretném már látni. Cserébe azt kaptam, hogy hallgathattam a telefonban, ahogy valami leírhatatlanul cuki hangot ad ki. Nem mondom, hogy nem szorult el a torkom, és hatódtam meg egészen a fejem búbjáig. Aww.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése